Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Művészettörténet - Matits Ferenc: A potsdami Sanssouci Kastélyegyüttes Új Orangerie-palotájában található Raffaello-másolatgyűjtemény

Az együttes első, egyben névadó épülete a Sanssouci Kastély, 7 - az uralkodó elkép­zeléseit megvalósítva - Georg Wenzeslaus von Knobelsdorff (1699-1753) tervei szerint épült 1745-1747 között. A későbbiekben a porosz udvar igényeinek és lehetőségeinek megfelelően szaporo­dott a potsdami kastélyok száma. A kastélyok környezete, valamint az épületek közötti területek folyamatosan kerültek parkosítása. Ezek díszéül szobrok, kerti építmények, ta­vak és szökőkutak mellett különleges, művészi elrendezésű növényi együttesek: virá­gok, bokrok és fák szolgáltak. A melegebb éghajlatról származó növényeket olyan virágládákban tartották - és tart­ják ma is -, amelyeket fűtött épületekben teleltettek, illetve teleltetnek át. A déli növények befogadására a Sanssouci Kastélytól nyugatra 1747-ben emelték az első Orangerie - magyar elnevezéssel Növényház - épületet, amelynek terveit szintén G. W. von Knobelsdorff készítette. Az Orangerie pendant építményeként - a Sanssouci Kastélytól keletre - 1755-1763 között létesített Képtár (Bildergalerie) építésze, a kegyvesztett Knobelsdorff után az ud­vari építészeti feladatokat ellátó, Johann Gottfried Büring (1723-1788 után) lett. A barokk rezidenciákban általában a festménygyűjtemények számára egy, vagy több termes képtárakat alakítottak ki. Ez Potsdamban annyiban módosult, hogy a kastély­parkban külön képtárépületet is létrehoztak. Erről elmondható, hogy ez Németország legrégibb - a műtárgyvédelmi szempontokat is figyelembevevő, képtárfunkció betölté­sére szánt - múzeumépülete. 8 A potsdami Képtár felügyelője, Matthias Oesterreicher által készített első katalógus, amely a nyitáskor, 1764-ben jelent meg, 146 festményt tárgyal. A Képtárban elsősorban olasz és németalföldi mesterek, Guido Reni, Caravaggio, Rubens, Van Dyck stb. alkotá­sai láthatók - némi változással - immáron közel 250 éve. Az 1770-ben második kiadás­ban megjelent katalógus már 168 képet mutat be, amelyek közül 65 az itáliai, 96 a fla­mand és holland, 7 a francia iskolához tartozott. 9 Válogatás a Sanssouci Kastélyegyüttessel foglalkozó irodalomból: Kurth, Willy: Sanssouci, Berlin 1970. Mielke, Friedrich: Potsdamer Baukunst, Frankfurt a. M., Berlin, Wien 1981. Giersberg, Hans-Joachim u. a.: Potsdamer Schlösser in Geschichte und Kunst, Leipzig 1984. Giersberg, Hans-Joachim: Sanssouci, Potsdam 1976, 1989. Eckardt, Götz- Hardrick, Roland: Sanssouci, Berlin 1990. Rost, Alexandre-Babovic, Toma: Potsdam, Hamburg 1991. Theiselmann, Christiane: Potsdam und Umgebung, Köln 1993. Bassewitz, Gert von-Maisch, Inge: Potsdam und Sanssouci, Hamburg 1995. Streidt, Gert-Frahm, Klaus: Potsdam, Köln 1996. Streidt, Gert-Feierabend, Peter: Prussia Art and Architecture, Köln 1999. Petri, Christiane: Potsdam und Umgebung, Köln 2004. 8 Eckardt, Götz: Die beiden königlichen Bildergalerien und die Berliner Akademie der Künste bis zum Jahre 1830. In: Betthausen, Peter (Herausgeber): Studien zur deutschen Kunst und Architektur um 1800, Dresden 1981, 138-164. 9 A Szépművészeti Múzeum Könyvtárának ritkaságai között Oesterreicher katalógusának 2. és 3. kiadása található meg. 195

Next

/
Thumbnails
Contents