Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Irodalomtörténet - Pfening Dóra: „Egy nemzet intelligenciája csak akkora nagy, amekkorának irodalma mutatja”

fogy ki belőlük soha." 29 ), ami a reflexió nélküli létezéssel azonosítódik a szövegben: „Gondolkozik, és még sincs gondolatja, mert szét folyt, mint a megolvasztott ólom 30 [kiem. P. D.]." 31 Az ólom nehéz, de könnyen alakítható fém, nagy fajsúlya miatt a ne­hézség és a teher szimbóluma, s ha itt (is) a fülünkre hallgatunk ismét, észrevesszük a hangalaki ismétléseket az olej, olaj, ólom szavakban. Ezek az elemek láthatóan hanga­lakjukkal megidézik a hőst. Taláry története ilyen módon a talány felfejtéseként, kibon­tásaként jelenik meg a szövegben. Mindebből az is következik, hogy a történet már a hangok szintjén is rendezett. Te­gyük hozzá: ezt a módszertani következtetést s egyben olvasási stratégiát maga a novel­la írja elő a számunkra, amikor a prózaszöveg elemeit hangzós szöveggé, népdalszerű sorokká alakítja. „Nincsen olyan híres ako/, mint a brezinai akol... - ott künn a Brezinán az a fekete folt... / fekete folt helyén valaha ako/ volt" 32 . A népdal mintegy keretbe fog­lalja a novellát: a mű utolsó sorában már mindkét szó - a folt és az akol is - megjelenik, miáltal felhívja a figyelmet a hangzóság mentén való olvasásra. Ezek után már nem te­hetünk mást, mint hogy „fülünkre" és „szemünkre" (is) hagyatkozva olvassuk tovább a művet, azaz a fonetikai és grafikus szövegjeleket történetképző és olvasási alakzatoknak tekintjük, melyek értelemképző szerepet töltenek be a szövegben. Taláry Pál cselekvése egyúttal egy bibliai szövegkontextus értelemképző szerepére hívja fel a figyelmet. „A Messiás birodalmát az ádáz ragadozó és a bárány/juh, megbé­kélése jellemzi." (íz 11,6; 65,25). Jákob áldásában Benjámin törzsének harciasságát fe­jezi ki: „Benjámin ragadozó farkas, reggel prédát eszik, este zsákmányt osztogat." (Ter 49, 27); az egyházatyák ezt tipológiai összefüggések értelmében a Benjámin törzséből származó Pál [kiem. P. D.] apostolra vonatkoztatták, aki keresztényüldözőként ragado­zó farkas [kiem. P. D.] volt, megtérése után azonban Isten igéjének hirdetőjévé vált. A Jó pásztor - példázatban [kiem. P. D.] a híveket, bárányokat veszélyeztető farkas szin­tén a hit ellenségeit jelképezi (Jn 10,12); így emlegeti Pál apostol is a farkast (ApCsel 20, 29). Szent Ágoston egyik beszédében azt írja „Ki a farkas, ha nem az ördögi" (Beszédei Jánoshoz, 46, 7.) A farkas tehát a falánkság, a mértéktelenség és a rablás szimbóluma. 33 A görög - római kultúrkörben - mint lélekvivő állatnak az alvilági jellege is igen erőtel­jes. Maga a pokol ura, Hádész farkasbőr köpönyeget visel [...]. 34 Olej Tamásról azt tudjuk, hogy „Anikát ugyan nem sokkal szerette jobban, mint ked­venc bárányát, de azért [...] nem tehette ki a farkasoknak [kiem. P. D.] a gyepre, dajkát fogadott mellé, és fölnevelte." 35 „Nyisd fel az ajtót, Anika! Talán elaludtál, szép tündé­Hiába öntötte Anika és Matyi együtt az ólmot Szent András éjszakáján, mint kiderül, az ólom­katona vállán nem Matyi - attribútuma - dudája volt, hanem Taláry puskája. Ebből kifolyólag Olej képtelen a gondolkodásra, képtelen meglátni a talányt, mert erőlködése ugyanúgy hiába, mint az ólomöntés Szent András éjszakáján Matyinak. 31 I. m.: 45. 32 1. m. : 64. 33 PÁL JÓZSEF ÉS ÚJVÁRI EDIT: i. m., 140-141. 34 HOPPAL MIHÁLY - JANKOVICS MARCELL - NAGY ANDRÁS - SZEMADÁM GYÖRGY: i. m., 83. 35 1. m. : 42. 187

Next

/
Thumbnails
Contents