Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Irodalomtörténet - Pfening Dóra: „Egy nemzet intelligenciája csak akkora nagy, amekkorának irodalma mutatja”

fogy ki belőlük soha."

29

), ami a reflexió nélküli létezéssel azonosítódik a szövegben: „Gondolkozik, és még sincs gondolatja, mert szét

folyt, mint a megolvasztott ólom

30 [kiem. P. D.]."

31 Az ólom nehéz, de könnyen alakítható fém, nagy fajsúlya miatt a nehézség és a teher szimbóluma, s ha itt (is) a fülünkre hallgatunk ismét, észrevesszük a hangalaki ismétléseket az olej, olaj, ólom szavakban. Ezek az elemek láthatóan hangalakjukkal megidézik a hőst. Taláry története ilyen módon a talány felfejtéseként, kibontásaként jelenik meg a szövegben. Mindebből az is következik, hogy a történet már a hangok szintjén is rendezett. Tegyük hozzá: ezt a módszertani következtetést s egyben olvasási stratégiát maga a novella írja elő a számunkra, amikor a prózaszöveg elemeit hangzós szöveggé, népdalszerű sorokká alakítja. „Nincsen olyan híres ako/, mint a brezinai akol... - ott künn a Brezinán az a fekete folt... / fekete folt helyén valaha ako/ volt"

32

. A népdal mintegy keretbe foglalja a novellát: a mű utolsó sorában már mindkét szó - a folt és az akol is - megjelenik, miáltal felhívja a figyelmet a hangzóság mentén való olvasásra. Ezek után már nem tehetünk mást, mint hogy „fülünkre" és „szemünkre" (is) hagyatkozva olvassuk tovább a művet, azaz a fonetikai és grafikus szövegjeleket történetképző és olvasási alakzatoknak tekintjük, melyek értelemképző szerepet töltenek be a szövegben. Taláry Pál cselekvése egyúttal egy bibliai szövegkontextus értelemképző szerepére hívja fel a figyelmet. „A Messiás birodalmát az ádáz ragadozó és a bárány/juh, megbékélése jellemzi." (íz 11,6; 65,25). Jákob áldásában Benjámin törzsének harciasságát fejezi ki: „Benjámin ragadozó farkas, reggel prédát eszik, este zsákmányt osztogat." (Ter 49, 27); az egyházatyák ezt tipológiai összefüggések értelmében a Benjámin törzséből származó Pál [kiem. P. D.] apostolra vonatkoztatták, aki keresztényüldözőként ragadozó farkas [kiem. P. D.] volt, megtérése után azonban Isten igéjének hirdetőjévé vált. A Jó pásztor - példázatban [kiem. P. D.] a híveket, bárányokat veszélyeztető farkas szintén a hit ellenségeit jelképezi (Jn 10,12); így emlegeti Pál apostol is a farkast (ApCsel 20, 29). Szent Ágoston egyik beszédében azt írja „Ki a farkas, ha nem az ördögi" (Beszédei Jánoshoz, 46, 7.) A farkas tehát a falánkság, a mértéktelenség és a rablás szimbóluma.

33 A görög - római kultúrkörben - mint lélekvivő állatnak az alvilági jellege is igen erőteljes. Maga a pokol ura, Hádész farkasbőr köpönyeget visel [...].

34 Olej Tamásról azt tudjuk, hogy „Anikát ugyan nem sokkal szerette jobban, mint kedvenc bárányát, de azért [...] nem tehette ki a farkasoknak [kiem. P. D.] a gyepre, dajkát fogadott mellé, és fölnevelte."

35 „Nyisd fel az ajtót, Anika! Talán elaludtál, szép tündéHiába öntötte Anika és Matyi együtt az ólmot Szent András éjszakáján, mint kiderül, az ólomkatona vállán nem Matyi - attribútuma - dudája volt, hanem Taláry puskája. Ebből kifolyólag Olej képtelen a gondolkodásra, képtelen meglátni a talányt, mert erőlködése ugyanúgy hiába, mint az ólomöntés Szent András éjszakáján Matyinak. 31 I. m.: 45. 32

1. m. : 64. 33 PÁL JÓZSEF ÉS ÚJVÁRI EDIT: i. m., 140-141. 34 HOPPAL MIHÁLY - JANKOVICS MARCELL - NAGY ANDRÁS - SZEMADÁM GYÖRGY: i. m., 83. 35

1. m. : 42. 187