Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)
Irodalomtörténet - Pfening Dóra: „Egy nemzet intelligenciája csak akkora nagy, amekkorának irodalma mutatja”
hadarabja az „olajos pruszli", ami Anika eltűnését „jelöli" a történetben (hétköznapi ruhája helyett az ünneplőt vitte magával a szökésben). A ruha jelszerűségének appercipiálását elősegíti, hogy a másik ruhadarabra, a ködmönre volt terítve az „írás", a „talári herceg címeres pecsétjével." Az olaj egyúttal (szent)lélekszimbólum is. Olej Tamás tamáskodik, ezért történik meg az a cselekmény (a lánya elrablása), aminek ő csak elszenvedője lehet, részese nem, s nem-tettét megbánva és szenvedve ,plajat önt a tűzre", azaz megint csak azt cselekszi, amit cselekedhet, tehát neve olyan autoreferens nyelvi jelként működik, ami képes történeti jelentését és hangalakját megidézni a szövegben. Amikor ugyanis „olajat önt a tűzre" a következő kijelentésével: „Minek mondta hát el akkor - hörgé tompán -, cselekedett volna anélkül [...]" 15 , akkor csak „még jobban elmérgesíti, kiélezi a helyzetet, fokozza a szenvedélyeket" 16 , vagy akár, az argó nyelvben használt kifejezésként értelmezve: megszökik, meglóg a döntés elől. Felgyújtja tehát az aklot, hogy megszabaduljon bűnétől, bár így csak részlegesen tisztulhat meg, mert élete végéig ott marad egy jel, a fekete folt a lelkében. Ahogy az Olej Tamás, úgy a Taláry Pál név is metaforikus szemantikát hordoz, amely a történetben bomlik ki. A Taláry név háromféleképpen fordul elő a szövegben: Taláry herceg (ahol a szóvégi „y"nemesi származást jelöl), Talár mint helynév, illetve a talár, mint ruhadarab. 17 Már 1798-ban szerepel a talár szó a „selyem skarlát Talárban (sarkig érő palástbann)" kifejezésben, melynek jelentése hosszú, bő palást. 18 A herceg nevének belső jelentése magában foglalja származását, de ennél többet is. A palásthoz hasonló ruhanemű a köpönyeg, amely eltakarja viselőjének testét, így elhatárolja azt a külvilágtól. Mivel elrejti az ember igazi énjét; ezért a személyiség külső határa, s így a rejtély, és a homályosság szimbóluma, a titok és a színlelés eszköze. A prémes, ékszerrel díszített köpeny az udvari méltóság, a gazdagság, és a rang jelképe, királyi viseletként megfelelője a palást. 19 A talár jelentőhöz kapcsolódó 'rejtettség' jelentés a szövegben a talárral homofon talány szóban válik újra jelentővé. 20 E főnevünk első adatolása 1816-ból való: „tal vagy talány: aenigma" (NyÚSz.). 1816-ban már tehát 'rejtvény', 'titkos' jelentésként szerepel. A főnév egyébként nyelvújítási alkotás, a talál igéből csonkított tal- tőből alakult a képzőnek érzett -dny szóvéggel. Valójában még ennél is mélyebb szemantikát hordoz magában a főnév, hiszen nem lehet kizárni azt sem - a TESZ alapján -, hogy a talán határozószó a talánoz ' talán szóval felel', s ilyen módon a „tamáskodik" kifejezés ekvivalensévé válik a műben. Ez a talányos dolog pedig szintúgy keretbe foglalja a történetet, mint a mű elején és végén a népdalkeret. Taláry Pál neve több helyütt és több változatban is előfordul a szövegben, érdemes a hangok szintjét is megfigyelnünk: „A talári herceg hatal mas (s ' hatalmas a talány ', ami megdobogtatja a bojtár szívét; és nagy ember a herceg: kilenc vármegyében süvegelik, míg él." Miután a szövegben megjelenik a herceg főnév, jelen 15 1. m. :58. 16 BENKŐ LÓRÁND: i. m. V., 367-368. 17 A költészet ruhája, Anika ruhája már mind-mind utalnak Taláryra. 18 1. m. : 828. 19 PÁL JÓZSEF ÉS ÚJVÁRI EDIT: Szimbólumtár, Balassi Kiadó, 2001, 292. 20 Taláry - talár- talány. 21 1. m. : 42. 185
