Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Néprajz - Lengyel Ágnes: Kortárs viseletek Hollókő „színpadán”

Ezeket Szécsényben, Balassagyarmaton, vásárokon vették, vagy Rákospalotán köttették.

7 A gyári kötött felsők új divatjával egyidejűleg az öltözetet meghatározó nagykendő is elmaradt a hétköznapi viseletből.

8 Jelenleg mindössze tízegynéhány olyan idős asszony él Hollókőben, aki még hagyományos palóc viseletében jár. A „turizmus színpadán" szereplők, a Hollókői Hagyományőrző Együttes tagjai öltözködésükben váltogatják a viseletet és a városias öltözetet. Hagyományos parasztruháikat a szerepléssel járó alkalmakkor használják. Folklór-műsoraikat még túlnyomórészt saját korábbi élményanyagukból táplálkozva állítják össze. Turistáknak szóló szokásos előadásukban éneklés, tánc, a leányok karikázó játékának, a ridd-nak előadása, guzsallyal fonás, kukoricapattogtatás szerepel. A turistáknak viseletbemutatót is tartanak, azaz megmutogatják magukon a ruhákat és magyarázatot fűznek hozzá. A folklór programokon viselt öltözetek illusztrálják, hogy a világörökségi, turisztikai szempontból kiemelkedő, nemzetközi vonzerővel bíró Hollókő turizmusból élő lakói mit tartanak megfelelőnek bemutatni az idelátogatók számára. Emellett az 1990-es évek óta egyre gyakoribb, hogy a viseletet már elhagyott őslakos családok fiataljai és a faluba máshonnét beköltözőitek az egyházi és családi ünnepeken - főleg esküvőkor - hollókői viseletbe öltözködjenek. Összegyűjtik a még fellelhető, hordható állapotú régebbi ruhadarabokat, vagy ezek mintájára varratnak újakat. Egy, a faluba néhány éve beköltözött, itt házat is épített házaspár például 2004-ben, templomi esküvőjükre hollókői menyasszony és vőlegényviseletet készíttettek maguknak, három kislányuknak pedig a faluból kértek kölcsön régi ruhákat. Ők azóta is vásárolnak és viselnek is régi, illetve mostanában varratott szoknyákat, nyakbavaló gyöngyöket, illetve inget, lajbit. Egy Fótról idetelepült, az ófaluban vállalkozást üzemeltető másik családból a férfi hord hétköznap is zsinóros nadrágot, leányai szintén járnak időnként régi ruhákban, míg a feleség nem. A hétvégi üdülőház-tulajdonosok közül is vannak, akik kedvet kaptak a helyi palóc viselethez. Budapesti nagyszülők négy éves kislány-unokájuknak teljes öltözetet varrattak, hogy a 2006. évi hollókői úrnapi körmeneten, a virágok hintésekor ebben jelenhessen meg. Hollókői leány saját esküvőjén, templomi szertartáson utoljára 1990-ben viselte a régi menyasszony-öltözetet.

9 A helyi Muskátli vendéglő szolgáltatása az ott tartott esküvői vacsorához kapcsolódóan, hogy a menyasszony éjfélkor, levéve a modern (általában kölcsönzői) fehér ruhát, beöltözhet hollókői újmenyecskénék, piros selyemszoknyás, nagyféketős viseletbe. A ruhák az étterem tulajdonában vannak, és legutóbb szécsényi, bujáki, illetve hollókői menyasszonyok tartották így lakodalmukat. Az 1970-es években az ugyanezen viseletcsoportba tartozó Varsányban a kivetkőzött és modern menyasszonyi ruhát viselő leányok férjhezmenetelkor sokan csináltattak maguknak újmenyecske-iuhat

10 A Hollókőben napjainkban turistáknak bemutatott, illetve az említett családi ünnepeken az identitást, reprezentálást szolgáló legjellegzetesebb viseleteket (leány-, menyaszszony-, menyecske és férfiviselet) a Néprajzi Múzeum MaDok Programja keretében meghirdetett gyűjteménygyarapítási pályázat támogatásával sikerült megvásárolni. A kollekciót Déska Bertalanné állította össze a szerző néprajzos-muzeológus felkérésére, a kortárs hollókői viselet megjelenítésének szempontjai alapján. Ez nem volt számára szokatlan fel7 Flórián 1966. 51. 8 Oka a selyem anyagok tönkremenése és a kendők beszerezhetetlensége is volt. Gergely 1978. 228; Flórián 1966. 68. 9 Fábián Katalin (sz. 1967, Hollókő) ,0

Gergely 1978. 211. 146