Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Régészet - Tankó Károly: Kelta üvegkarperecek Szurdokpüspökiből és Gyöngyöspatáról

mieten a közép-La Tène elején egy jelentős üvegműves központot, esetleg több egymással párhuzamosan működő műhelyt feltételezhetünk (KARWOWSKI2005,167). Korábban az üvegfeldolgozást a nagy késő-La Tène oppidomokhoz kapcsolták, de ma már ezektől független üvegműves központok is kimutathatók (KARWOWSKI 2004, 81-82; SEIDEL 2005, 25-28). A Mátra délnyugati lábainál, a kedvező fekvésű domboldalakon és termékeny folyóvölgyekben végzett adatgyűjtéseik, topográfiai kutatások nyomán (HUNYADY 1957,161-174, PATAY1956,186-190, PATAY1972,353-358, HELLEBRANDT 1995,137160, HELLEBRANDT 1999, 147-160, SZABÓ 2005, 20-23) a kelta lelőhelyek sűrű láncolata mutatható ki a Kr.e. III. században. (1. kép). A most említett három Mátra-vidéki kelta falu fennállása az előkerült leletek alapján a közép-La Tène időszak elejére (LT Cl), a Kr.e. III. század második felére tehető. Egyelőre azonban nyitott kérdés, hogy a Kárpát-medence falusias jellegű kora és közép-La Tène települései, illetve a hozzájuk kapcsolódó síktemetők megszűnése LT C-periódus első felének végén (BÚJNA 1982, 343-344) vajon az oppidumok kialakulásával magyarázható-e, bár erre vonatkozóan egyelőre hiányoznak a kellően teherbíró támpontok a Kárpát-medencéből (FICHTL 2000 36-40; SZABÓ 2005, 57). 103