Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Régészet - Tankó Károly: Kelta üvegkarperecek Szurdokpüspökiből és Gyöngyöspatáról

SEIDEL 2005).

5 A közép-európai kelta üvegművességről egyre bővülő ismeretanyag különösen indokolttá teszi, a közelmúltban ismertté vált üvegleletek közlését és európai összefüggésükben való értékelését. A közép- és a késő-La Tène üvegkarperecek készítésében és kidolgozottságában nincs lényeges minőségbeli különbség, ezért az ékszer színe és formája a datálás támpontja (GEBHARD 1989, 6). Az üveg színét az anyagának összetevői határozzák meg és egyes színek adott formákra, illetve bizonyos időszakra jellemzőek (VENCLOVA 1980, 77-79; GEBHARD 1989, 8-9). A közép-európai lelethorizontok rendszerével öszszevetve, R. Gebhard felvázolta az üvegkarpereceknek a forma és a szín tónusának változatain alapuló kronológiáját. A közép-La Tène elején készült, korai üvegmassza általában sötétkék színű, míg a LT Cl második felében már a kobaltkék színű üveg használata az uralkodó. Ugyanez a sötét árnyalat irányából a világosabb felé mutató fejlődés a zöld szín esetében is megfigyelhető. (GEBHARD 1989, 70-71). A „kifejlett" közép-La Tène időszakra (LT Clb) a kobaltkék, fehér vagy sárga cikk-cakk alakú fonálfeltéttel díszített többordás karperecek a jellemzőek, míg a közép-La Tène második felében (LT C2), a kelta üvegművesség csúcsán, a széles, barokkosán díszített üvegkarpereceket a kedvelték. Az egyszínű változatok folyamatos gyártása mellett, a későLa Tène időszakban (LT D) egy technológiai újításnak köszönhetően a kétszínű karperecek terjedtek el (GEBHARD 1989, 128; GEBHARD 1989b 100-102). A Gyöngyöspatáról és Szurdokpüspökiről vizsgált anyagban a kék szín árnyalatai (elsődlegesen sötétkék és a kobaltkék) dominálnak és csak egyetlen zöld színű töredék került elő (2. kép 17) .

6 A jól azonosítható típusok formai jellegzetességei alapján, a Mátraalján gyűjtött üvegkarperecek kivétel nélkül a közép-La Tène elejére (LT Cl) keltezhetőek, mivel az ennél későbbi horizontok (LT C2-D) karakterisztikus leletei hiányoznak az együttesekből. Ezt a datálást megerősíti a Szurdokpüspöki Tsz-major területéről származó kerámiaanyag is, amelyben szintén nincsenek késő-La Tène formák (3. kép). A Mátra-vidéken gyűjtött üvegkarperecek formájukban változatos képet mutatnak. A szurdokpüspöki kelta település területéről származó leletek között figyelemre méltó a „D" keresztmetszetű karperecek töredékeinek nagy száma. A sima (Haevernick 6a csoport, 3. forma; Gebhard 26.sorozat) (2. kép 13,16,18) és a ferdén bevagdosott (2. kép 19) variáns egyaránt előfordul. Az egyszerű, félkör keresztmetszetű típus kék (Haevernick 3a csoport, 4.forma; Gebhard 38.sorozat) (2. kép 14) és zöld, hullámvonallal díszített (Gebhard 34.sorozat) változatban is megtalálható (2. kép 17). Az egymást keresztező hullámvonallal (Schleifenverzierung) díszített karperecek (2. kép 12, 15) elsősorban a keleti kelta körre jellemzőek. Ez a díszítés főként - akárcsak a most ismertetett töredékek esetében - a Haevernick-féle rendszer 6b csoportjába tartozó karpereceken fordul elő és elterjedésének súlypontja a Duna középső folyására, a mai Kelet-Ausztriára és Szlovákiára területére lokalizálható (KARWOWSKI 2005, 164). Az így díszített magyarországi darabok sorát gazdagíthatja a közeli Mátraszőlős temető5 A részletes kutatástörténeti összefoglalót lásd: VENCLOVA 1990, 13-14, illetve KARWOWSKI 2004, 14-16. 6 A leletanyag vizsgálatánál az üveg színe a Gebhard-féle elsődleges válogatással, a természetes fényben szabad szemmel került meghatározásra. A második válogatásra, a színkép fizikai vizsgálatra épülő meghatározására az anyagi lehetőségek hiányában nem kerülhetett sor. 101