Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Néprajz - Flórián Mária: Gerezna

A gerezna és a ma ismert paraszti szőrmés bőrpalástok, a suba és a női kisbunda közötti kapcsolatot vagy folytonosságot, bár a formai egyezésük vitathatatlan - a fentiek szerint - nem sikerült kimutatni. A kapcsolatok keresése közben felmerült bizonytalanságok, a tisztázatlan szabásbeli eltérések és terminológiai kételyek, az itt használt források folyamatosságában adódó, esetenként több évtizedes hézagok indítékot adnak a fenti ruhafélék és elnevezésük további kutatására, a dilemmák tisztázására. 5. Vissza a kezdő képhez 16-17. századi adataink a gerezna szó széles körű - Zalától az északi vármegyéken át, alföldi, erdélyi - elterjedését dokumentálják. A szó „szőrmés bőr" alapjelentésén túl az adatsorok azt is igazolják, hogy a gereznának nevezett szőrmés palástot egykor országszerte használhatták, majd idővel a szó a szőrmebélés megjelölésére szolgált. Esztergom, Hont, Nógrád vármegye levéltári forrásai között eddig nem találkoztunk a gerezna említésével. Esztergom 1597/1598-ban és Drégelypalánk 1617-ben megjelent látképén látható gereznás női alak beilleszkedik az adott korszakban másutt is hasonló szőrmepalástot viselő asszonyok közé. így egy eddig itt nem emlegetett ruhafélével egészíti ki ezeknek a felső-magyarországi megyéknek, közöttük Nógrád megye, történeti viseletképét. 167