Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Néprajz - Flórián Mária: Gerezna

es Borsod vármegyei limitációban pedig a gerezna egyértelműen, a szó eredeti, első jelentésében, magára az állatbőrre utal: Egy Férfi mentének Róka háttal, vagy mallal való béllelte tesetül egész gereznábul Flor Dénár -.75 A 19. század közepén már maga a gerezna szó is ismeretlen volt, magyarázatra szorult. Amikor Nagy Iván 1871-ben a Bethlen-féle árszabást közölte, bevezetőjében kiemelte, hogy a limitációban vannak olyan ruhanevek, amelyek megfejtéséhez szükséges lesz, hogy azokat a „viseletek ismertetője leirandja". Közöttük megemlítette a gereznát is.

37 4. Különböző szőrmepalástok különböző rendúeknek „Ami a közsorsúaknái bárány és nyúl, a főbbeknél finomabb bőrökből készült, még pedig fürte befelé volt fordítva, s evet, petymet vagy nyuszttal prémezve. Ez azon térdig érő bőr palást, melyet a szász s a toroczkai magyarnők, rókával prémezve, máig is viselnek. De csakhamar külsője ennek is posztó, selyem és bársonyra változott, s a magyarok rövidebben, a szászok hosszabban, de mindenik egyformán viselé."

38 Az Erdélyi magyar szótörténeti tár szerint is: „E viseletdarabot 1870 táján elvétve még viselték Torockón, ott akkor a darab neve már garázna formában volt járatos. A torockói garázna fehér, irhájával kifelé fordított szőrméből készült."

39 A szőrme megválasztásának valóban társadalmi jelentése volt, a palást is „úgy volt bérelve, mind akinek rendi volt, mert akkor igen reá vigyáztanak, kit miféle egyet-más illett".

40 Dorogi Márton

41 a 16-17. században divatos hosszabb és rövidebb szőrme- és szőrmével bélelt palástokban vélte felfedezni a köznépi subák és a női kisbundák elődeit. A közrend szőrmés bőrpalástját nem apró vadbőrökből, hanem nagy méretű juhbőrökből varrták, ami szükségtelenné is tette, hogy a szőrméjével befelé, irhájával kifelé fordított bőrök varrásait feltétlenül eltakarják. A bőrruhák borítását egyébként a 17. század közepén a köznép számára tiltották is, nehogy öltözetük a nemesekéhez hasonlóvá váljon.

42 Ilyen bontatlan juhbőr palást - korunk szóhasználatával - a hosszú suba és a rövidebb női kisbnnda. A suba

13 szó hazai jelenlétéről a 13. század óta vannak adataink. 1400-as évekbeli itáliai forrásokban a magyarok szőrmebéléses brokát- vagy selyemköpönyegeként emBAZ Megyei Levéltár - Miskolc IV. A. 501/b. МАТ. XVI. FS. I. FR. 16. 1697. Miskolc, Borsod vm. Nagy 1871: 205. Kővári 1860: 53. Szabó 1989. IV. 580-581. Apor 1972: 28 Dorogi 1962: 9. A legismertebb és legrészletesebb hazai ruharendelet: Flórián 1998: 23-25. Suba: 1290 első hazai említése - vándor szó, téli felsőruha, 1519-ben szőrme értelemben ismert. A subica 1507-ben bukkant fel, rövid bunda, szőrmekabát jelentésben. Benkő 1976. III. 609. 1719-ben a „nest-suba" szóösszetétel felbukkan (Benkő 1970. II. 1044). - A subára vonatkozó, végül is sok tisztázatlan kérdést hagyó hazai és külföldi nyelvészeti és művészettörténeti utalásokkal itt nem foglalkozhatunk. 165