Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Néprajz - Flórián Mária: Gerezna

3. A gerezna Maga a gerezna szó a Besztercei Szójegyzékben, 1395-ben bukkant fel először a magyar nyelvben. Valamelyik, szláv nyelvből, a szőrmés palást értelmű крьзно szóból származik, ami eredetileg magát a szőrmét jelentette, és később ezzel a szóval jelölték a kikészített szőrméből készült ruhadarabot is.

10 A gerezna, gelezna A magyar nyelv értelmező szótára

11 szerint kisebb állatok (róka, nyúl görény, mókus, nyest

12

, nyuszt

13

, petymeg

14 stb.) lenyúzott, szőrmévé feldolgozható szőrös bőrét jelenti, de a szótár, elavult értelemben ugyan, de megemlíti az ilyen szőrmés állatbőrökből készült öltözetdarabot is. A gereznáról, mint ruhaféléről, a 16. század közepétől vannak sorozatos adataink. 1559. novemberében Kassa „nemes tanácsának" felhívására a szűcsök válaszoltak a mesterségükhöz tartozó munkákról. Ekkortájt „pegyvethát vagy petyvetmály gerezna galléros" készült műhelyükben.

15 Radvánszky megemlíti,

16 hogy ha „igen kemény téli időben útra vagy hadjáratra kellett kelniök, bunda féle ruhával biztosították magukat a hideg ellen." Ilyen bundaféle volt a gerezna, aminek az 1560-i évi, enyedi országgyűlés, ha a rókabőrből készült, árát 5 és 6 forintban állapította meg,

17 a négy évvel későbbi kolozsvári gyűlés egy gereznáért 4-18 forint között változó, a szőrme minőségétől függő árat határozott meg. Kővári László a „fejedelmi kor elejére" teszi azt az időszakot, amikor Erdélyben a főrend is templomba, temetésre csak gereznában járt.

19 Radvánszky szerint is a gerezna különösen Erdélyben volt elterjedve, és elsősorban az asszonyok viselték, ámbár ő maga említi, hogy Magyarországon, 1570-ben Jó Máténak is volt egy hát- és egy málgereznája.

20 A mai Magyarország levéltáraiban őrzött árszabások szerint a gerezna egykor az ország nyugati határain sem volt ismeretlen, de talán hamarabb, mint a keleti országrészben, bélésként is szolgált. Vas és Zala vármegyében 1597-ben Egy fekete Bellest a' vagy Geresznát fi. den. 2 50. Fejér Geresnát fi. den. 2 - készítettek a szűcsök.

21 Benkő 1967.

1. 1052. - Hasonlóan anyagnévből származik pl. a szűr, daróc, condra nevű ujjasok jelölése. 11 Bárczi és Országh 1966. II. 1018. 12 Nyest: 1212 első hazai feljegyzése. - a menyétfélék családjába tartozó szürkésbarna színű, a nyuszinál valamivel kisebb ragadozó. (Benkő 1970. II. 1044.) 13 Nyuszt: 1229 első hazai előfordulása - a menyétfélék családjába tartozó, hátán sötétbarna, hasán sárgás szőrű, macska nagyságú ragadozó, a cobollyal is azonosítják. (Benkő 1970. II. 1059.) 14 Petymet, petymeg: a szó 1395-tól ismert Magyarországon - szibériai szürke mókus, más magyarázat szerint: a cibetmacskafélék családjába tartozó, hosszú farkú, foltos bundájú ragadozó. Főleg Afrikában honos. (Benkő 1976. III. 145.) 15 Kemény 1889: 774 16 Radvánszky 1986 I. 70. 17 Radvánszky idézi: Szilágyi 1882. II. 178. 18 Radvánszky 1986. II. 65-66. 19 Kővári 1860: 53. 20 Radvánszky 1896. II. 24. 21 Vas Megyei Levéltár Megyei közgyűlési iratok Limitációk 431. cs. 1597. Szombathely, Vas vm. Zala Megyei Levéltár Közgyűlési Jegyzőkönyvek 177-179. P. 1598. Zalaegerszeg, Zala vm. 162