Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Kazareczki Noémi: Bertha István zeneszerző-karnagy életútja

A második világháború a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. életében is nagy változásokat hozott. A vezetőséget leváltották, a zenei igazgató, Dohnányi Ernő külföldre távozott. A rádió igazgatósága politikailag leigazolta Berthát, de 1945. március 31-én kelt levélben értesítette őt a magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. vezetősége, hogy a rendkívüli körülmények kapcsán, leépítésekre hivatkozva elbocsátják állásából, a felmondási idejét kitöltve szeptember 30-ig dolgozhat. (Nem sokkal ezelőtt még egy nagyon szomorú esemény történt vele: fia, ifj. Bertha István 1945. február 2-án meghalt 32 éves korában.) 1945 után már csak alkalmi hangszerelési megbízásokat kapott a Rádió orosz -és szovjet zenei műsora kiépítésénél.

46 1948-ban Polgár Tibor a Magyar Rádió Művészeti Igazgatója is leigazolta politikailag: baloldalinak nevezte, és arra hivatkozott, hogy a front miatt nem tudott időben megjelenni, aztán elhúzódó betegsége miatt betöltötték az állását. 1949. december 26-án rádiófelvételre hívták a Rákóczi című rádióműsorba, ahol korrepetálás vezénylésével bízták meg, kísérője Polgár Tibor, a rádiózenekar vezetője volt. Weiner Leó

47 egy 1949-ben kelt levelében írta Polgár Tibornak, hogy örömmel hozzájárul a Divertimentójának, valamint a „Magyar Parasztdalok" sorozatnak Bertha által való átdolgozásához, a Rádió háziegyüttese részére, annál is inkább, mert néhány átdolgozott tételt már látott, s az átiratokat kitűnőnek találta. Az ötvenes években viszonylag sok megbízást kapott a Rádiótól. Ez nem volt teljesen véletlen, hiszen ekkor került a Magyar Rádióhoz Tamássy Zdenkó zeneszerző, aki 1953-54-ben a Zenei Osztály vezetője volt, majd lektora a Könnyű Zenei Osztálynak, elnöke a Sanzon és Táncdal Bizottságnak. A fiatal zeneszerző a „lehetőségek" keretén belül mindig megpróbált segíteni idős kollégájának.

48 1958-ban a Magyar Rádiótól kapott levélben közlik, hogy nem fizetnek Berthának kegydíjat, s a kézírásával ellátott megjegyzésben az áll, hogy ezután a levél után már nem kapott több megbízást a Rádiótól. Betegsége és rossz anyagi helyzete miatt kották és lemezek eladására kényszerült. 1961-ben levelet írt a Bartók Archívum vezetőségének, melyben eredeti archív lemezfelvételeket ajánlott megvételre: „A felsorolt „HIS MASTERS VOICE" gyártmányú lemezek a régi rendszer kultuszkormányának megrendelésére készültek, túlnyomó többségben Bartók Béla és Kodály Zoltán népdalátiratainak elsőrendű énekművészek által történt előadásában. A kislemezek oldalszáma 46, a nagyoké 18, Bartók 9, Kodály 52 feldolgozással szerepel. Lajtha László 14 db feldolgozás, Dohnányi 4 dbot készíttetett állami megrendelésre. A lemezek még Bartók életében jutottak birtokomba. Biztos voltam abban, hogy nagy kincshez jutottam, és ennek megfelelően kincs gyanánt is őriztem őket, soha nem kíséreltem meg lejátszásukat és nem gondoltam arra, hogy megváljak tőlük, bár többször kínálkozott alkalom. Hazafias kötelességemnek érzem, hogy elsősorban a Bartók Archívum vezetőségének ajánljam fel a gyűjteményt..."

49 Lásd Melléklet. Weiner Leó (1885-1960) Kossuth-díjas zeneszerző, Koessler János tanítványa. 1912-től a Zeneakadémia tanára. Az új magyar zene konzervatív ágának egyik legkiválóbb képviselője. Bertha István és Tamássy Zdenkó édesanyja, Ilosvay Rózsi színművésznő a Belvárosi Színházból ismerték egymást, a Levelek című darabban még együtt is dolgoztak. KFM 81.260.12.177. 97