Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Nógrád megyében

tési társulatot. A poklyosi társulat 1946-os névjegyzéke szerint 52 tag 308 illetőséggel rendelkezett, és egy kat.hold vásárlása után kaptak egy erdő- és legelőjogot. Két hold tulajdonrész után rendelkeztek egy szavazatszámmal a közgyűlésben.

44 László István és 56 társa 1929-ben vásárolt Egyházasgergén a Mocsári birtokból 27,5 kat. hold erdőt {László István csoport erdőbirtokossági társulat), Bérceién pedig 68 kat. hold 83 négyszögöl erdőt vettek 1943-ban egy Mühlrád nevű tulajdonostól {berceli Mühlrád csoport erdőbirtokossági társulat).

45 Az endrefalvi úrbéres legeltetési társulat tagjai az 1930-as évek végén döntöttek úgy, hogy közösen vásárolnak erdőt Gráf Jánosnétól részvény jegyzés alapján. Egy hold után kaptak egy részvényt, s ez jelentette az alapját az 1941ben ritkításból származó fa szétosztásának is.

46 Mátraszőlősön 500 ember vásárolta meg a Zsákfa erdőt, amelyből kb. 500 hold erdő, 200 hold pedig legelő volt. Rimócon 1910ben 16 gazda vett meg egy kb. 120 holdas erdei legelőt.

47 A közös vásárláskor a résztvevők megállapodtak abban, hogy milyen nagyságú területet kell megvenni egy részhez (Mátraszőlős, Mátraszele), részarányhoz (Rimóc), joghoz (Karancskeszi). Karancskesziben és Mátraszőlősön egy hold után kaptak egy jogot, amely alapján az úrbéres közbirtokossághoz hasonlóan működő szervezetekben a közös jövedelmekből részesültek.

48 Sajátos gazdasági közösségek alakultak az első világháborút követő Nagyatádi-féle földreform idején. Ekkor az Országos Földrendező Bizottságok pénzért juttattak földterületeket, köztük legelőket és erdőket a rászorulóknak, amelyek közös használatára OFB társulatok alakultak. Nógrád megyében öt OFB erdőbirtokossági társulatról tudunk, amelyek a többi birtokossághoz hasonlóan működtek Hollókőn, Dorogházán, Nógrádsipeken, Nógrádkövesden és Nógrádmarcaliban.

49 Az 1945-ös földosztáskor a hegyvidékeken nagy erdőterületekkel rendelkező uradalmak birtokából a szántóföld mellett vagy helyett erdőt juttattak a rászoruló szegényeknek, nagycsaládosoknak. Ezeket nem osztották szét, hanem a volt úrbéres birtokosságokhoz hasonlóan közösen használták. Nógrád megyében sok településen alakult újonnan földhözjutottak vagy UFÓT, UFET társulat (Bércei, Csesztve, Felsőpetény, Diósjenő, Dorogháza, Drégelypalánk, Endrefalva, Ipolyszög, Ipolyvece, Karancsalja, Hollókő, Karancsság, Mihálygerge, Nagylóc, Nőtincs, Ősagárd, Rétság, Rimóc, Nógrád, Szilaspogony, Szuhahuta, Szügy, Szalmabocs, Szécsényfelfalu).

50 44 PETERCSÁK Tivadar 1989. 255.; NML IX. 261. 45 NML XXVII. 51/49. 17. 46 NML IX. 265. 47 PETERCSÁK Tivadar 1989. 255. 48 NML XXVII. 51. 49 NML XXVII. 51. 50 NML XXVIII. 51. 84