Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Szvircsek Ferenc: A nógrádi szénbányászat az első ötéves terv időszakában (1950–1954)

esést okozott a tervteljesítésben, s visszavetette a munkaversenyt is. 1953. február 15-én a megyei pártválasztmány a széntermelés helyzetét megtárgyalva, határozatban foglalt állást a szénbányászat pártirányításának erősítéséről. Az intézkedések, a vasárnapi műszakok és a túlórák növelése meghozta a kívánt eredményeket, a megye széntermelése 1953 első féléves tervét 101,3%-ra teljesítette. EV VASÁRNAPI MUNKANAPOK SZÁMA 1950 9 1951 17 1952 12 1953 9 1954 5 A vasárnapi széntermelés elrendelésének gyakorlata csak 1957-ben szűnt meg.

13 1952. szeptember 7-én, második alkalommal ünnepelték meg a Bányásznapot, mivel a bányászok a „munkásosztály első táborában a legelső helyre küzdöttek fel magukat". Rákosi Mátyás szavai szerint: „a bányászság pártunknak mindenkor erős támasza volt és az is marad". Még az 1950. november 22-én kiadott határozatban szólították fel a bányászokat, hogy megváltási ár ellenében, adják át az államnak, vagy adják bérbe földjeiket, s a „kétlakiakat" telepítsék le a bányatelepeken. Mind az országosan, mind a megyében az MDP vezetői úgy látták, hogy a kétlaki munkás, egy másik megélhetési forrás birtokában, és az ebből eredő időhiány miatt kevésbé törődik a bányamunkával. Ezért sok a munkából való hiányzás, késés, korai távozás, a munkaversenyek intenzitásának csökkenése. A megyei pártértekezlet 1951. decemberében azt is megállapította, hogy „éppen ezen munkások azok, akik nem dolgozzák meg jól földjüket, és nem teljesítik beadási kötelezettségüket sem". Az 1950. novemberi határozat szerint a falusi bányászok földfelajánlásairól is döntöttekk. Nem vették figyelembe, hogy Nógrád megyében ez a probléma különösen élesen jelentkezett. Nemcsak a bejáró ipari munkások, hanem a bányatelepeken lakók közül is sokan rendelkeztek kisebb-nagyobb földterülettel. 1952-ben, a szénmedencében 2 159 dolgozónak volt földje (4 489 kat. hold), s az év közepéig csak a kétlaki bányászok 12%-a (252 fő) ajánlott fel 528 kat. holdnyi területet. Júniusban már földfelajánlási mozgalmat indítottak el a bányászok között, s gyűléseken győzködték a bányászokat, hogy a termések betakarítása után adják le földjeiket. Az MNDSZ aktivistái a földjükről lemondó bányászok feleségeit agitálták, hogy lépjenek be a tszcs-be. Ezek az erőltetett „földfelajánlások" váltak az elégedetlenségek egyik fő forrásává 19511953 között. (1953-ban, a megyében 11 000 kettős foglalkozású adózót, azaz „kétlakit" tartottak nyilván). A kétlakiság elleni harcban, 1952. őszén a bányászok öntudatára hivatkozva elérték, hogy Nógrád megyében 63-an le is mondtak a földjükről azzal, hogy így teljes erővel, a széntermelésre koncentrálnak. Loy Árpád, az Albert-telepi KossuthMolnár László: Visszapillantás az oroszlányi szénbányászat I. ötéves tervére. In: BKL. 1988. 408 Nógrádi Bányász. 1953. március. 24 100 év. 1970. i. m. 189 Csabai József, i. m. 21-25 52