Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Természettudomány - Dr. Hír János: Potenciális korai- és középső miocén ősgerinces lelőhelyek Észak-Magyarországon

Többszöri terepbejárás után 2005 márciusában sikerült a Mogyorós-patak medrében kék szinű szarmata agyagra bukkani, mely jobbára főleg Pirenella fajokból álló „normál" csökkentsósvizi puhatestű-maradványokat tartalmaz. Egyetlen ponton sikerült szürke agyagból édesvizi jellegű csigamaradványokra lelni. Az innen vett 10 kg tömegű próbaminta Hydwbia sp. héjainak tömegét tartalmazta, de csontmaradványokat nem szolgáltatott. Mátraszőlős, mészkőbánya A már felhagyott impozáns méretű mátraszőlősi „Fehérkő-bánya" márgás rétegeiből Aceratherium sp. és Palaeomeryx sp. ismert (KORDOS, 1985) Mátraalja -Bükkalja térsége 1. Szurdokpüspöki Az újabban Szurdokpüspöki Formáció néven elkülönített diatomit-sorozat GYALOG & BUDAI (2004) gerinces maradványait KRETZOI & PÁLFALVY (1969), majd KORDOS (1985) és GASPARIK (2002) ismertették. A nagytestű gerincesektől származó maradványok három szintből kerültek elő: - a feküből Palaeomeryx sp., vagy Eocerus sp., Brachypotherium sp., Rhinocerotidae ináét I. -II., - az ún. alsó diatomit alsó szintjéből Rhinocerotidamm gen. et sp. indet. I -II., Macrothenum grande - az alsó diatomaföld felső részéből Gomphotherium angustidens, Deinotherium aff. bavaricum, Macrothenum grande, Brachypotherium brachypus, Aceratherium tetradactylumésRhinoceroüdarumgen. etsp. indet. került a MAFI gyűjteményébe. 2. Gyöngyösszücsi A falu északi végénél betorkoló mély vízmosásos árokban 30 m-t meghaladó vastagságú rétegsorban 11 édesvizi mészkőréteg váltakozik sárga, kékesszürke és zöldesszürke agyagokkal. VIGH (1939, p. 669) szerint a képződmény szarmata korú. A szerző 1993 márciusában járt a lelőhelyen, az agyagrétegekből próbamintázást is végzett, de ezek eredménytelenek voltak. 3. Feldebrő VIGH (1939, p. 692) a falu határában három pontról is említ szárazulati ősmaradványokat. A volt Szóláti csárda romjaitól Délre torkoló mellékvölgy 188 m-es gerinchomlokán riolittufára települő kemény homokos márgában sok levéllenyomat és kovásodott fa található. A Bilind-tető gerinc keleti lejtőjén a Bőty-tanyával szemben helicidák fordulnak elő. A Bilind-tető gerinc nyugati lejtőjén az Alsószóláti-pusztától Nyugatra lefutó vízmosásban helicidák fordulnak elő. 4. Verpelét VIGH (1939, p. 692 -693) hat pontról tudósít szárazulati ősmaradványok jelenlétéről A Pipis-hegyen István Béla szőlőjében kovásodott fa és levéllenyomatok fordulnak elő. 242