Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)
Néprajz - Lengyel Ágnes: Rózsaszimbolika a népi imádságokban és kultusztban
A „mennyei koszorú" „megfonását" a három teljes rózsafüzérből álló ájtatosság jelenti. Az örvendetes, fájdalmas és dicsőséges olvasó Szűz Mária és Jézus életének egy-egy szakaszát idézi öt-öt tizedben, a Jézus neve után mondott „titkok"-kal. E háromfajta rózsafüzérnek a színszimbolikája rózsák színeiben jelenik meg. Korai forrásunkban, az 1516-ból való Gömöry -kódexben még e színekkel nevezték meg a rózsafüzér fajtáit: az örvendetes olvasónak „fehér rózsakoszorú", a fájdalmasnak „veres rózsakoszorú", a dicsőségesnek pedig „aranyszínű rózsakoszorú" volt a neve. 49 Ezek a jelképek élő, megszemélyesített formában megjelennek példabeszéd magyarázatában is: „Az öt fehér rózsa: öt hív keresztényék / Jézus s Máriának ekjébe mennek. / Ők az örvendetes szent olvasót mondják.../ Az öt veres rózsa: öt ájtatos hívek.../ Ezek a fájdalmas szent olvasót mondják. ../Az öt sárga rózsa: öt jó keresztények.../ Ők a dicsőséges szent olvasót mondják... " Hasonlóképpen, de verses formában dolgozta fel a híres jászsági énekszerző, Varga Lajos Szent Domonkos álmát az „Örökké illatozó Rózsafüzérek" című könyvecskéjében. Az aranytrónon ülő, kezében rózsafüzért tartó Máriát három koronás nőalak vette körül, mellettük 50-50 fehér, piros és aranyszín öltözetű szűzzel: „...Ezek képezik itt azon érzelmimet,/ Örömem, fájdalmam és dicsőségemet / A hófehér szín az örömet jelenti, / Fájdalmaimat a piros jelképezi. /És a harmadiknak aranysárga fénye, /Dicsőségemnek a megfelelő színe. " so Szűz Máriát a lorettói litánia „Titkosértelmű Rózsa"-пак is nevezi. Ugyanilyen elnevezéssel - Rosa Maria Mystica - napjaink engesztelő-imamozgalmának része az a kultusz, mely egy olasz látnók 1949-ben átélt látomása nyomán terjedt el. Az ájtatosságok a látomás alapján készített szobor, a „Zarándok Madonna" jelenlétében zajlanak világszerte. E Mária-szobor három rózsát visel szíve fölött, fehér, piros, aranysárga színekben, melyek az Istenanya látnokhoz intézett szavai szerint az ima, vezeklés és áldozat jelképei, s az egyik ének szerint: „fehér rózsa a tündöklő áhítat, piros rózsa vezeklés és áldozat, a fehér rózsa az engesztelés... ". Egy az 1990-es évek végén kiadott imafüzet régebbi ponyvanyomtatványokból átvett énekei e rózsákat Máriával azonosítják: „Fehér rózsa: Tiszta Anya.. .Piros rózsa: Mártír Anya.. .Arany rózsa, szeplő nélkül.. .Három rózsa: Égi Anya. " Mivel e füzet kimondottan az Őrhalomban (Nógrád m.) végzett ájtatosságokhoz készült, ezért utolsó énekének befejező sora Máriát „Őrhalomban kinyílott szép Rózsa'-kéni nevezi. 51 Szintén az engesztelő imaórák alkalmával, első szombatonként imádkozzák a „Rózsakeresztűf-at, amelyet Szűz Mária egy ausztrál látnoknak, „Kis Peblé"-nek nyilatkoztatott ki. Az imádság tulajdonképpen Jézus 14 állomású keresztútjának rózsafüzéren való végzése, s a hívek szerint olyan hatékony, hogy „ 10.000 lélek szabadul ki a tisztító tűzből, 100 lélek menekül meg és elnyeri az üdvözülés kegyelmét"? 2 Az írott hagyományok mellett a palócság körében még a 20. század végén a szóbeliségben is élt a rózsafüzéren elmondott imádságok élő virágként, élő rózsaként való értelmezése. Terényben (Nógrád m.) például azért szeretik reggel elvégezni az imádságot, mert „a régi öregek azt mondták, hogyha nem reggel végzi, este az mán el van fonnyadva az a koszorú.. .Nem él a virág". 53 Bálint 1977. II. 367. Eger, Egri nyomda Rt., é. n. Úton Máriával, é. h. n. Adatközlő: Széles Kálmánné Dovicsiny Ilona (1919-), Balassagyarmat Vö.: Lengyel 1989. 352. 178