Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Néprajz - Lengyel Ágnes: Rózsaszimbolika a népi imádságokban és kultusztban

Árpád-házi Szent Erzsébet legendájában a piros rózsává változó kenyerek a szeretetet, a részvétet jelképezik, ahogyan az ágyán, a beteg ember helyén megjelent rózsákkal körülvett feszület is.

31 Kis Szent Teréz, az 1897-ben 24 esztendősen elhunyt francia szent, haláláról elmélkedve azt írta: „rózsák fognak záporozni utánam", amivel arra utalt, hogy közbenjár az emberekért.

32 A parasztság körében népszerűvé vált ábrázolásain, kis szentképeken kezében rózsákkal és kereszttel jelenik meg, s felirat utal jóslatára: „rózsaesőt fogok bocsátani a földre. " A rózsafüzér (latin neve Rosarium), a római katolikus vallás imaeszköze, eredendően az elmondott imák (Üdvözlégy, Miatyánk, Hiszekegy stb.) számolására, „olvasásá"ra szolgál, s régi magyar neve {szentolvasó) innen ered, a német mintára [Rosenkranz] alkotott tükörszó mellett. Imádkozása a középkorban a rózsaszimbolikával összefonódottan terjedt el, s ennek a művészetben, képzőművészetben számos megnyilvánulását találhatjuk. A rózsa mitopoétikus jelképisége kifejezi az ötös számot is, s a rózsafüzér általános ötös felosztása szintén ezt a felfogást tükrözi.

33 A rózsaszimbolikához tartozik, hogy a rózsafüzér eredetileg összepréselt virágszirmokból készült,

34 s e hagyománynak még napjainkban is élő változata a kegyhelyeken kapható, rózsafából faragott piros színű olvasó, melyet rózsaillattal átitatva, rózsát formázó kis műanyag dobozkában árusítanak.

35 A keresztény vallástörténet a zsinóros ima-olvasás szokását az egyiptomi és palesztinai remetékig vezeti vissza, de a 13. századtól szokásos imasorozatot a domonkosok terjesztették el. Hagyományaik alapján Szent Domonkos a rózsafüzér atyja, aki magától Máriától kapta az olvasót, mint legfőbb fegyvert az eretnekek elleni küzdelemben, s amelyet „Miasszonyunk rózsakoszorújá"-mk nevezett el.

36 Egy ájtatos nyomtatvány, a Szécsi Ignác által Kömlőn 1887-ben szerkesztett Az élő szent rózsafüzér olvasóhoz énekek és imafohászok című imafüzet e legendát a rózsaszimbolikának megfelelően fogalmazta meg: »... Szent Domokos atya ama hajdanában. .. gyönyörtől bájolva olvasócskát szerzett...", mely úgy terjedt el, mint „az ékes kertben szép liliomok, zöldelő virágok és szép rózsabokrok". Szűz Mária „ékes illatára" az „élő virágok kinyílnak", s a szentolvasó által a hívek Máriát üdvözlik, fejére „számos virágokból gyöngykoszorút kötnek."

37 Szent Domonkos a 12-13. század fordulóján vált a rózsafüzér-ájtatosság rendszerbe foglalójává és fő terjesztőjévé. Látomásában mintegy az archaikus népi imádságok záradékait idézi Szűz Mária buzdítása: „Ha ezt az imát fo'god hirdetni, terjeszteni, én magam fogom csodákkal megerősíteni szavaid igazságát. " Majd további legenda szerint, amikor egy jámbor szerzetes egymás után imádkozta az Ave Maria-kat, Mária odaállt mellé, minden Üdvözlégyet a kezébe vett, rózsává változtatott, a rózsákat pedig füzérré fonta és saját fejére téve viselte. Egy másik, 13. századi Mária-legenda szerint egy jámbor ciszterci szerzetes gyakran mondott el 50 Üdvözlégyet, mire látomásában Szűz Mária homlokán 50 rózsa jelent meg.

38 Ennek nyomán ter31

Pál-Újváry2001. 408. 32 E. White 1993.234. 33 Seibert 1986. 272-273; Mitológiai Enciklopédia I. 1988. Gondolat, Bp. 223. 34 Pál-Újváry 2001. 408. 35 Ilyet árusítottak például a máriapócsi búcsúban 2005. október 9-én. 36 Voigt 1991. 242; Hoppal -Jankovics -Nagy-Szemadám 2004. 253. 37 PMNA1436-2000. 38 Lévay 1934. 234, 236; Katolikus Lexikon, Bangha szerk. III. kötet, 1932. 176