Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Néprajz - Lengyel Ágnes: Rózsaszimbolika a népi imádságokban és kultusztban

gyakori a rózsa-szimbolika. Például a 20. század elején a miksi-i (Mikusovce, Szk.) templom számára vásárolt Szent Anna szobor-együttesen a gyermek Mária fejét fehérpiros-sárga - nyilvánvalóan tövis nélküli - rózsakoszorú ékesíti, a rózsafüzér színeinek megfelelően. A rozsnyói (Roznava, Szk.) ferences templom főoltárán a gyermek Mária és Szent Anna fölött angyalok tartják a rózsakoszorút, másutt, például az erdőteleki vagy a hanyi-pusztai képen mellettük nyílik rózsabokor. Szent Anna kézereklyéjét egy 18. századi kolostormunkán, s egy 1730 körül készült viasz, polion-díszítményű apácamunkán szintén rózsák veszik körül.

21 Vallásos témájú népi keménycserép tányérok gyakori dísze a rózsa, s ezt a virágot hímezte falvédőre egy rimóci (Nógrád m.) idős asszony az Oltáriszentséghez szóló saját költésű imádsága köré is. A templomok Mária kegyképeinek, -szobrainak ruhájára, oltárainak térítőire szintén sokszor hímeznek rózsát.

22 A látomás-irodalomban számos adatát találjuk a Szűz Mária megjelenését kísérő illatnak. A „kimondhatatlan jó", „drága szép" jelzőkkel leírt illat a napjainkig nyomon követhető népi misztikus élmények szerint is (például a medjugorjei kegyhelyen érzékelt jelenségek esetében) a rózsára utal. A franciaországi Lourdes-ban 1858-ban jelent meg Mária. Egy csipkerózsa-bokor fölött tűnt fel, sarutlan lábait egy-egy aranyrózsa díszítette. A jelenésről népies ének is született: „Csipkefának ágaira / száll menny-földnek királynéja... " A helyi lelkipásztor jelet kért, azt kívánta Máriától: „Lábad alatt a csipkefa hogy kivirágozna", ez azonban nem történt meg. Szűz Mária a középkori keresztény művészetben a lángoló, de el nem égő csipkebokor jelképe volt, aki Isten anyjává lett, mégis érintetlen maradt. Imakönyvi szövegekben úgy nevezik, mint „égő csipkebokor lángja", litániában pedig „égő és meg nem emésztett csipkebokor". A barokk művészetben az égő csipkebokor a Szeplőtelen fogantatás jelképeként szerepel.

23 A lourdes-i eseményeket követően a nép körében megszaporodtak a Mária-látomások. Például 1933-ban Bernecebarátiban (Pest m.) látták megjelenni a Szűzanyát, éppen csipkebokor fölött lebegve. A beszámolók szerint a csipkebokor itt csodálatos módon, télen kivirágzott. A karancssági szent helyen egy kisleány szintén csipkebokornál látta megjelenni Máriát. A csipkerózsa-bokor kedvelt motívuma azoknak a mondáknak, legendáknak is, melyek Krisztus vagy a Szentcsalád menekülését beszélik el. A csipkerózsa egyes vidékek hagyományában ágait felemelve elárulta a menekülőket, másutt azonban megpihenhettek ágai alatt, s ezért nevezik e növényt „Mána nyugotta bokor"nak. Egy karancskeszi legendamese arról szól, hogy Jézust is egy csipkebokor rejtette el üldözői elől. Egy néphit szerint azok a bokrok, amelyek alatt e természetfeletti személyek megpihentek, illatosabbak a többinél, vagy minden hónapban újra nyílnak. Úgy vélték, ha közelében forrás buzog, az bizonyosan gyógyító erővel rendelkezik, a Lourdes-i kegyhely mintájára. Palócföldön úgy tartották Mária csipkebokorra teregette ki a kis Jézus pelenkáit, s azóta nincsen a vadrózsának igazán jó illata.

24 A hasznosi (Nógrád, volt Heves m.) kegyhelyen 1947-ben kezdődött látomásokban Mária mindig rózsaszínű ruhában jelent meg a látnók Csépé Klárának, aki így érzékelte PM 76. 9. 12; Lengyel-Limbacher 1997. 102, 147, 82, 51. kép; Limbacher 2005. 43, 47, 72, 132. Lengyel-Limbacher 1997 147, 202; Például az andocsi kegyoltáron, vö.: Bálint-Barna 1994. 195. Lévay 1934; Seibert 1986. 64. Manga 1962. 359-360; Pócs - Nagy 1982. 458; Fejős 1985. II. 108; I. 137. 174