Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Néprajz - Flórián Mária: Gerezna

SZENDE Katalin 2004 Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra a középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. MTA Történettudományi Intézete, Társadalomés Művelődéstörténeti Tanulmányok 32. Budapest SZILÁGYI Sándor (szerk.): 1882 Monumenta comitialia regni Transylvaniae. Erdélyi országgyűlési emlékek. VIII. Monumenta Hungáriáé Historica. Akadémia kiadó, Budapest VÁLYI András 1799 Magyar Országnak leírása. I-III. Budán Viseletkódex 1990 Régi erdélyi viseletek. Viseletkódex a XVII. századból. Az előszót JANKOVICS József, a tanulmányokat GALAVICS Géza és R. VÁRKONYI Ágnes írta. Európa. Budapest ZOLTAI Lajos 1938 Debreceni viselet a XVI-XVIII. században. Ethnographia XLIX. 75-108. 287-315. MÁRIA FLÓRIÁN GEREZNA On page 39 in Volume 6 of the „Civitates orbis terramm" séries (published 1617 in Köln), there is an engraving about Palánk, a castle in Upper-Hungary. On the engraving there is a couple: a citizen in a fur-cape coat, in mente and a woman in a fur cloak, in gerezna. The gerezna, a fur cloak, was used in the second half of the 16th Century and in the beginning of the 17th Century. The paper - relying on différent linguistic and handicraft historical facts - gives a board outline of the history of the gerezna. Originally gerezna meant the curried fur of small animais, later the cloak made from thèse pelts, finally the fur lining of a cloak. Hungárián peasant men used the gerezna, a long seep fur cloak, the suba, and women wore the shorter variety of it, the kisbunda, too. But the connection among the différent terms (gerezna, suba, bunda) and différent cloaks was not possible to prove. This paper describes the gerezna in the county Nógrád, Hont, Esztergom, where there was not known data about it before this study. 169