Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Régészet - Tankó Károly: Pásztó-Csontfalva Előzetes jelentés a 21-es út négysávosítását megelőző régészeti feltárásról

tünk, vagyis egy egyenes élű kanállal felszerelt kis méretű rakodóval megtisztítottuk a felszínt, a termőréteg és az altalaj határán. A felszínen kirajzolódó régészeti jelenségek kézi erővel kerültek kibontásra. Itt kell megjegyezni, hogy az egyébként erősen kötött, majd a tavaszi esőzések után átázott agyagos humusztalaj, illetve a sárgásbarna agyag altalaj jelentősen lassította, alkalmanként lehetetlenné tette a gépi munkát. A feltárt régészeti objektumokról rajz- és fotódokumentáció, illetve szakszerű leírás készült. Az ásatás összesítő térképe szabályos geodéziai felmérés alapján került összeállításra. A feltárás során egy alkalommal légifelvétel készítésével is dokumentáltuk a kutatott felületet. Az előkerült régészeti leletanyag (kerámiatöredékek, állatcsontok, kőeszközök, fémtárgyak és egyéb kisleletek) tisztítása és elsődleges nyilvántartásba vétele a közeli Hasznoson kialakított bázison a terepi munkával párhuzamosan folyt.

4 A régészetileg feltárt kb.7500 m

2-es felületen négy történeti kor (középső-bronzkor, császárkor, avarkor és XIV-XV. század) összesen 323 objektuma került feltárásra. A feltárás során az is megállapítható volt, hogy a bővítésre kijelölt nyomvonal keleti oldalán, a 2l-es számú főút korábbi építésekor végzett földmunkák már erősen bolygatták a lelőhelyet. Itt a jelenkori földkitermelés többnyire elpusztította a régészeti emlékeket. A domb tetején, az út bevágásából kiemelt talajjal való másodlagos elfedésre utaló nyomokat figyeltünk meg. Ennek ellenére, az innen előkerült elsődleges és másodlagos helyzetű leletanyag fontos adatot szolgáltat a lelőhely történetét illetően. Az ásatás eredményei Bronzkor A Zagyva völgyébe nyugatról benyúló alacsony, laposan elnyúló dombháton több korszak megtelepülésének nyomai kerültek felszínre. A dombon a legkorábbi megtelepedést a középső bronzkor utolsó harmadában, a késő-hatvan / füzesabony-horizonthoz kapcsolható árok és néhány csekély leletanyagú gödör jelzi. Különösen érdekes a 107/148.objektumból előkerült és egyértelműen a füzesabonyi kultúrához kapcsolható tál, melynek jó analógiái ismertek a közeli Zagyvaszántóról, illetve Vámosgyörkről is (Kovács 1989,4. kép 1 és 5. kép 3). Bár e korszak régészeti fedettsége a most feltárt felületen csekély, az előkerült leletek jelentősége mégis abban rejlik, hogy újabb adatot szolgáltat a Felső-Zagyva-völgy, eddig elsődlegesen szórványleletek alapján sokszor vitatott kulturális határokkal körvonalazott középső-bronzkor végi történetéhez (Kovács 1989, 3-21; Bóna 1994, 9-39). Vaskor A feltárt felületen szórványosan grafitos kelta kerámiatöredékek illetve egy bronz fibula töredéke került elő. A domb északi oldalán, annak vízhez közeli részen, feltehetően egy nagyobb településhez tartozó néhány, a közép-La Tene periódusra keltezhető leletanyagú gödröt tártunk fel. Ez a kelta-kori lelőhely jól illeszkedik a Zagyva mentén Kazártól Hatvanig követhető települési lánchoz (Patay 1956,186-190; Patay 1972,353-358; Hellebrandt 1999,147-182; Vaday 2004, 51-64). Itt szeretném megköszönni Nyíri Borbála és Bóka Gergely régészhallgatók, valamint Bózó Béla és Farkas Gábor technikusok segítségét, illetve valamennyi résztvevőnek a feltáráson végzett munkáját. 140