Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)
Régészet - Tankó Károly: Pásztó-Csontfalva Előzetes jelentés a 21-es út négysávosítását megelőző régészeti feltárásról
XXIX. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2005 RÉGÉSZET PÁSZTÓ-CSONTFALVA ELŐZETES JELENTÉS A 21-ES ÚT NÉGYSÁVOSÍTÁSÁT MEGELŐZŐ RÉGÉSZETI FELTÁRÁSRÓL TANKÓ KÁROLY A lelőhely leírása A régészeti lelőhely Pásztó külterületén, a Zagyva-völgy nyugati oldalán, a Cserhát északnyugat-délkelet irányú középmagas vonulatának laposan a völgybe nyúló keleti végén található. A lelőhelyet délről a Zámán-völgyből eredő Nádasdi-patak, keletről a Zagyva-völgye, északról a szabályozás előtti Zagyva-meder időszakos vízjárása határolja. A domb magasabb részén jelenleg fenyőerdő található, míg a szélesen elterülő keleti végén a terület kisparcellás mezőgazdasági művelés alatt áll. A dombot észak-déli irányban átszeli a Hatvan és Salgótarján közötti, 21-es számú fő közlekedési út. (1. kép) A lelőhely kutatástörténete Az írásos források 1472-ben említették először Chonthfalwa néven a Pásztó határában lévő falut (Csánki 1890, 60). A Heves és Nógrád vármegyék határán fekvő település történetéről keveset tudunk, de a török dúlás alatt, akárcsak többi hasonlóan kis település vélhetően elnéptelenedett. A XVIII. század végén készült, un. II. József-féle, I. katonai felmérés térképlapján a Nádasi-völgyben Schontfalu, illetve Szontfalu neveken jelölt, néhány épületből álló település mellett, a Nádasdi-patak déli oldalán „Feiner Kirche" névvel kis templomromot jeleztek. 1 Nem zárható ki, hogy ez esetleg az egykori Csontfalva temploma lehetett. A II. katonai felmérés (1853) térképlapján Csontfalva néven jelölték a Nelatinski és Podmaniczki uradalmakhoz tartozó két pusztát, amelynek elhagyását jelzi, hogy az 1873-ban készült III. katonai felmérésen, már csak egyeden névtelen épület árulkodik a korábbi település helyéről. 2 Mindmáig őrzi a néphagyomány a Csontfalva-dűlő elnevezésben az egykor itt állt falu helyét. 2002-ben a 21-es út bővítését megelőző helyszíni bejárása során, Pásztótól nyugatra, a Zagyva völgyéből kiemelkedő alacsony dombon, a dűlőnév és a felszínen szóródó leletek alapján sikerült lokalizálni az írott forrásokból ismert középkori Csontfalvát. 3 Mivel a tervezett útépítés az egykori falu helyét is érintette, elengedhetetlenné vált a kijelölt nyomvonal megelőző feltárása. 1 Coll. XVI. Sectio XVI. 2 II. katonai felmérés (1853): Section 46. Colonne XXXV.; III. katonai felmérés (1873) 37-48. 3 A helyszíni bejárásra a 21-es út bővítésének szakhatósági engedélyeztetése kapcsán Paszternák István (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) és Majcher Tamás (Kubinyi Ferenc Múzeum, Szécsény) vezetésével került sor. 137