Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)
Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Nyilaskeresztes pártok jelenléte az 1930-as évek Nógrád megyéjéből
A legtöbben a jobb élet reményében csatlakoztak. 1939-ben „a párt a munkások jobb megélhetését, jobb jövőjét, szociális reformok megvalósítását hirdette" 73 foglalta össze frappánsan egy salgótarjáni mintaasztalos belépésének okát. Ugyanerre rímel egy géplakatos indoka: anyagi helyzetén akart javítani, és mert a párt deklarációja szerint a munkásokat támogatta. 74 Egy vasöntő, miután eltörött a bakancsa, összeveszett a művezetőjével és mivel a párt munkásjólétet hirdetett „a propaganda hatására" belépett. 75 A párttagság bizonyos estekben protekciót is eredményezhetett. Csia Sándor, Szálasi egyik alvezére, vezető HÉV-alkalmazott a párttagsághoz kötötte hogy beprotezsálja egy nagyoroszi lakos öccsét. Egy másik Nagyorosziból származó belépő bátyját tudta elhelyeztetni a BESZKÁRT-nál. 76 (A fővárosi közlekedési vállalat a hungarista szervezkedés egyik legkorábbi helyszíne volt.) Egy politikai mozgalom közösségképző ereje sem lebecsülendő. A Nyilaskeresztes Párt sokat adott arra, hogy a párttagok közösségi keretek között is megéljék az összetartozás élményét. A párt szervezési utasítása szerint a párt tagjainak havonta egyszer helységtáborozáson, kéthavonta járástáborozáson, háromhavonta megyetáborozáson kellett résztvenni. Ezek a rendezvények a párttagok megismertetését, összetartozásuk érzetének erősítését szolgálták, „nemzetiszocialista seregszemlék" voltak. (Valószínűleg korántsem tartották meg minden alkalommal a táborozásokat, már csak a hatóságok gyakori tiltása miatt sem.) A pártvezetői szándék propaganda eszköznek is szánta a rendezvényeket: „Az érdeklődőket ne zárjuk ki a táborozásból. Hívjunk meg mindenkit, aki tiszta örömünkből és tudatos erőnkből részt kér. Ezzel megnyerjük a helység és vidékének megbecsülését, szeretetét és tekintélyre teszünk szert." 77 A csaüakozott tagokat igyekeztek feladatokkal ellátni, tisztségeket kaptak, esetleg jól hangzó pártbeli címeket - az egyszerű kisember fontosnak, „valakinek" érezhette magát, úgy érezhette, részese a közéletnek. A nyilasok igyekeztek elnyerni az emberek bizalmát. Egy jóindulatú és lelkiismeretes helyi pártvezető, helyi párttag igyekezvén segíteni a hozzáfordulókon, sokat lendíthetett a párt ottani népszerűségén. Az Etesen 1940. őszén megalakult helyi szervezet tagjai sok időt szenteltek a munkások fogadására, panaszaik meghallgatására, többet, mint a helyi szociáldemokrata párt, vagy a bányász szakszervezet helyi csoportja. A nyilas pártszervezet hivatalos órákat tartott, hétköznap 8-13 és 14-19 óra között, vasár- és ünnepnap reggel 8-tól este 7-ig állt nyitva a helyi szervezet helyisége az érdeklődők és segítséget kérők előtt. 78 A párt megyei létszámát korábbi munkák 5 000 körülire teszik a választások idején, 1940. végéig minden bizonnyal emelkedett a párttagok létszáma. 79 A sikeres választás lökést adott a szervező munkának, ekkorra már a legtöbb településen létrejöttek tagNb. 131/1945 Nb. 3/1945 Nb. 133/1945 NML Nógrádi járás lg. biz. iratai XVII. 402. 1. doboz MOL К. 149-1938-6-szn/5 Vonsik Ilona: Etes politikai munkásmozgalmi történetéhez 1895-1948. Múzeumi értekező IV. Salgótarján,1986. 66.o. Jakab Sándor: Nógrád megye gazdasági és társadalmi helyzete a felszabadulás idején, in. Hadtörténelmi közlemények, 1967/4, 651. o. 134