Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Nyilaskeresztes pártok jelenléte az 1930-as évek Nógrád megyéjéből

(47%) és Zala megyékben (44%) értek el. Az egyéni kerületek közül leggyengébben a balassagyarmati körzetben szerepelt jelöltjük - itt a kormánypárti báró Buttler Elemérrel szemben alaposan lemaradt, de így is megszerezte a szavazatok mintegy 26%-át. A salgótarjáni körzetben 30% körüli eredményt ért el a nyilas jelölt, míg a szobi kerületben kb. 41%-ot kapott. Második legjobb eredményt a sziráki jelölt dr. Tímár Ignác érte el a megyében, 46%-ával éppenhogy lemaradt az elsőségről. A rétsági körzetben azonban Budinszky László mintegy 48%-al első helyen végzett. A lajstromos eredmény alapján a Nyilaskeresztes Párt még egy képviselőt küldhetett a Képviselőházba: dr. Mosonyi Kálmán jutott be, miután az egyénileg győztes Budinszky lemondott lajstromos első helye alapján járó mandátumáról.

51 Sajnos nem áll rendelkezésünkre az összes nógrádi település szavazati eredménye, csak a rétsági és a sziráki körzet községeinek lajstromos szavazatait ismerjük. A rétsági kerület községeinek nagy részében a nyilasokra leadott szavazatok voltak többségben - 33 település közül 22-ben született nyilas győzelem, 16 településen abszolút többséggel, 6 községben relatív többséggel nyertek. Nagyarányú győzelmet arattak többek között Érsekvadkerten, Borsosberényben, Nógrádon, Romhányban, Bánkon, Nógrádsápon, Nézsán, Felsőpetényben, Galgagután, Kosdon, Pencen. Ahol a MÉP kapott több szavazatot, ott sem sokkal maradtak el tőlük szélsőjobboldalra leadott szavazatok.

52 A sziráki kerületben 39 község közül 16-ban kaptak többséget a nyilasok, nagyarányú többséggel nyertek Kazáron, Béren, Bujákon, Lőrinciben, Mátraverebélyen, Szarvasgedén.

53 Az eredményeket vizsgálva szembetűnő, hogy a megye déli sávjában fekvő településeken, egy-két kivételtől eltekintve a nyilas szavazatok kerültek többségbe. Más helyi adottságokat nem vizsgálva is megállapítható, hogy Pest megye közelsége „termékenyítőleg" hatott a nyilaskeresztes szavazatok számára. Érdemes szemügyre venni a nagyszámú bányász lakossággal rendelkező települések adatait. Mátranovákon, Homokterenyén, Kisterenyén, Nemtiben, bár nagyszámú nyilas szavazat született, de mögötte maradtak a kormánypártnak. Az említett községekben átlag 30-40%-os eredményt értek el a nyilasok - kivétel a kis Szúpatak és az erősen ellenzéki érzületű Kazár, ahol a kisgazdák viszonylag nagy számú szavazata mellett is toronymagasan nyert a nyilaspárt.

54 Salgótarjánban, valamint a salgótarjáni választókerületben egészében 30% körül szavaztak a nyilasokra.

55 A Nógrád megyéről szóló történeti munkák általában azt érzékeltetik, hogy a nyilasok nagyon sok szavazatot kaptak a bányász településeken. Az adatok viszont arról árulkodnak, hogy ezeken a településeken a megyei átlag alatt szerepelt a Nyilaskeresztes Párt, 30-35%-os szereplésük országos összehasonlításban inkább egy jó átlagot jelent, nem kiugróan magas eredményt. A vizsgálható települések közül a megye egy szegletébe nem ért el a „zöld ár": Márkháza, Lucfalva, Sámsonháza, Nagybárkány és Kisbárkány nagyon mérsékelt száPintér, id. tanulmány 202. o. 51 Nógrádi Hírlap, 1939. 06.4. 52 NML IV. 433. Nógrád-Hont vm. Törvényhatósági Bizottság Központi Választás szavazási jegyzőkönyve 1939. (továbbiakban: szavazási jegyzőkönyv) 53 Uo. 54 Uo. 55 Nógrád megye története 1919-1944. 161. o. 130