Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Nyilaskeresztes pártok jelenléte az 1930-as évek Nógrád megyéjéből

Szálasi Ferenc mozgalma Nógrádban Míg a harmincas évek elején alakult nemzetiszocialista pártok nem tekinthetők egyébnek, mint a német nemzetiszocializmus magyarországi adaptációinak, addig a volt vezérkari őrnagy által megkonstruált eszmerendszer és szervezési módszerek valami gyökeresen újat hoztak a politikai közéletbe. Ideológiája, a hungarizmus, bár erősen merített a fasizmus és a nemzetiszocializmus eszmerendszeréből, önálló szélsőjobboldali irányzatként értékelhető. Első pártjának elnevezése - Nemzeti Akarat Pártja - valamint szimbóluma is jelezte, hogy a pártalapító valami merőben újat akar létrehozni, és nem kívánja a kisstílű hazai Hitler- követők számát gyarapítani.

17 Az eszme kivitelezésének eszközéül egy kettős szervezettségű politikai erőt kívánt létrehozni. Tudatosan és kezdettől fogva két szinten szervezte híveit - pártot és mozgalmat is működtetett. „Két lábra állította" pártját, ahogy fogalmazott, és a két szerveződés különbségeire a következő hasonlattal világított rá: „A párt a test, a mozgalom a lélek." A hivatalosan bejegyzett párt mellett kezdettől működött egy féllegális - illegális mozgalom is, amelyre támaszkodva a hatalom nem alkotmányos módon történő megszerzését is megkísérelhették.

18 A később kiépített, bejegyzett párt hivatalos szervezete szakmai „székekre" és területi elven megszervezett egységekre tagolódott. A párt alaposabb megszervezése igazán csak az 1939- es választások után kezdődött, sőt lehet állítani, hogy a pártvezető által elképzelt szervezeti felépítés csak Szálasi 1940-es szabadulása után következett be, már a társadalmi bázis erodálódásának időszakában. Szervezési céljai között kezdettől fogva szerepelt a munkásosztály közötti széleskörű bázisteremtés, egy nemzetiszocialista munkásmozgalom kiépítése. Az államrendőrség aggodalmát igazán ez váltotta ki, valamint, hogy utat talál az agrárproletariátushoz. Szálasi célja egy a társadalom teljes metszetét átfogó, a hatalom átvételére alkalmas modern tömegpárt és mozgalom kiépítése volt. Felismerte, hogy a feszítő társadalmi ellentéteket úgy lehet kihasználni, hogy egy széleskörű, radikális és főleg gyors rendszerváltoztatás esélyét csillantja fel a társadalom széles rétegei számára. A Szálasi-mozgalom Nógrád megyei vonatkozásai kapcsán érdemes megemlíteni, hogy Szálasi 1931-ben, még aktív katonatisztként látogatást tett Salgótarjánban. A bányászok anyagi helyzete iránt érdeklődött és megdöbbentette őt a 90-120 pengős havi keresetek valamint a vállalatvezetők magas jövedelmei közötti nagy különbség. Az általa vezetett „Hungarista Napló" bejegyzése szerint megkérdezte az egyik vezető mérnököt, hogy „nem félnek-e attól, hogy egy szép napon a bányász a csákányát nem munkahelyébe, hanem a koponyájukba fogja vágni, ami ilyen állapotok mellett könnyen megtörténhet."

19 Török András: Szálasi álarc nélkül. Budapest, 1941. 35.o. „ Annyi tény , hogy ezekben az időkben a nyilaskeresztes jelvényre nem is gondolhatott Szálasi. Sőt valóságosan gyűlölte a nyilasokat, mert szerinte - ...ezek a bitang zöld inges nyilasok megelőztek és minden „gubát" elharácsoltak az orrom elől - mondotta nem egy alkalommal előttünk... Ungváry Krisztián: Kik voltak a nyilasok? Egy szocialista tömegpárt. In. Rubicon folyóirat 2004/11 5.0. Sípos Péter: Egy politikai eszmerendszer kialakulása. In. Szálasi Ferenc börtönnaplója 19381940. Budapest Főváros Levéltára és a FILUM kiadása. 1997. 29.0. 123