Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Adalékok Budinszky László politikai szerepéhez

A minisztériumban fölösleges volt fenyegetésekkel élni. A tisztviselők helyükön maradva dolgoztak tovább. (Hogy a berendezkedő államhatalmat az állami apparátus idegenkedve szemléli, akkor vált érzékelhetővé, amikor a tisztviselők jelentős része a felszólítások ellenére sem követte a Szálasi-kormányt nyugatra.) A Szálasi- kormány „Az ország újjáépítésének terve" című terjedelmes program alapján fogott hozzá az „állami élet teljes átállításához". A hungarizmus elveire épült program célja a nemzetiszocialista rendszer megteremtése volt Magyarországon, az ország teljes személyi és anyagi erejének a háború folytatása érdekében való totális hadba vetésével. A program harmadik része tartalmazta a fő feladatok részletezését, a miniszteri feladatokra lebontva. Ez alapján az igazságügy- miniszter feladata: „A nemzet totális hadbaállításának törvényben, rendeletekben és szabályrendeletekben történő rögzítése, új büntetőjog alkotása a meglévő kiegészítésével. Részvétel a miniszterelnök helyettes vezetése alatt az Országgyűlés két házának elnökeivel, valamint a belügyminiszterrel karöltve a „közjogi alap" kidolgozásában, amely tisztázza az államhatalmi tényezők belső tartalmát és egymáshoz való viszonyát."

67 Az új vezetésű minisztérium egyik feladata az államfői poszt törvényi rendezésének kérdése volt. Szálasi elgondolása az volt, hogy a Horthy által gyakorolt kormányzói jogkört megszünteti, és ő maga nádorként veszi át a kormányfői hatalmat. A nádort a tervek szerint diktátori teljes végrehajtói, sőt törvényhozói hatalom illette volna. Az Országgyűlés a háború idejére elnapolta volna önmagát. Az eredeti terv azonban a nyilasok koalíciós partnereinek ellenállása, valamint a németek egyetértésének hiánya miatt kútba esett. Az 1944. október 27-re összehívott Országtanács átmeneti megoldásként az államfői jogkört ideiglenesen, a háború időtartamára „nemzetvezető" címen ruházta Szálasi Ferencre, akinek e megoldás kompromisszumot jelentett. Az Országgyűlés két háza a nemzetvezető jogkörét törvényerőre emelte. (372 képviselő közül azonban csak 55 jelent meg.)

68 Szálasi Ferenc nemzetvezetői megválasztásáról szóló törvényjavaslatot egy képviselőkből álló ad hoc bizottság állította össze, a formába öntést Budinszky utasítására az Igazságügy Minisztérium törvényelőkészítő osztálya végezte. Budinszky személyesen a kormányzói intézmény fenntartása mellett érvelt, Szálasi viszont nem akart kormányzó lenni. A nemzetvezetői "bifurkációs" javaslatot, mely szerint Szálasi megtartja a miniszterelnöki posztot és egyúttal államfő is lesz, az igazságügy-miniszter nem helyeselte, de az erre vonatkozó törvényjavaslatot elkészíttette.

69 A Szálasi vezette „Hungarista Munkaállam" közjogi változtatások egész sorát próbálta megvalósítani a rendelkezésére álló rövid időben, és zsugorodó országterületen. Nem feladatom itt a forradalmi karakterű változtatások teljes sprektumát feltárni. Kormányzati, közigazgatási, rendészeti funkciókat végrehajtó szervek sora jött létre, tisztázatlan, egymást átfedő hatáskörökkel. Az Igazságügy Minisztériumnak természetesen kötelessége volt az ehhez kapcsolódó törvényelőkészítő munkákat végrehajtani, de ez nem az jelenti, hogy Budinszky László személyesen egyetértett minden változtatással, főleg melyek az ezeréves szerves fejlődést mutató Alkotmány szellemével nem álltak összhangban. A jogászi-bírói kar nem volt a változtatási szándékok engedelmes végrehajtója, és Budinszkyban a jelek szerint erős volt a jogászi testületi szellem. A hivatásrend létrehozásáról szóló 4300/1944. Me. sz. rendelet végrehajtási utasításként látott napvilágot. Szemák Jenő, a kúria elnöke szerint (1937-ben az ő tanácsa ítéli el Szálasit első fokon), mivel ez a rendelkezés a magyar társadalmi szerkezetet gyökeré92