Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Adalékok Budinszky László politikai szerepéhez

Mint képviselő és mint megyei pártvezető kapcsolatai felhasználásával igyekezett eljárni letartóztatott párttársai érdekében. 1941. szeptemberében Nógrád megyei internáltakon próbál segíteni, köztük egy zagyvapálfalvai nyilas szervezeti vezetőn, akit állítólagos kommunista kijelentései miatt tartóztattak le. Levélben kéri Nádasdy Béla nyugalmazott ezredest, Salgótarján katonai parancsnokát, hogy járjon közbe szabadon bocsátásuk érdekében. Szintúgy levélben hívja fel a figyelmét neográdi Horváth Sándor alispán figyelmét arra, hogy a „...kellő ténybeli alapot nélkülöző internálások és rendőri felügyelet alá helyezések nem azt a célt érik el, amelyet a kormányzó rendszer elérni kíván." A tárgyban interpellációt nyújt be a belügyminiszterhez, melyben említést tesz Földi tüdőbajáról, és családja nyomoráról.

28 Budinszky többször foglalkozott szociális igazságtalanságokkal. Különösen választókörzetéből és egész Nógrád megyéből hozott fel példákat szociális anomáliákról. Beszédeiben természetesen tükröződik a nyilas álláspont: a szegénységért, a kisember kiszolgáltatottságáért a feudális terheltségű államhatalom, a zsidó tőke kizsákmányolása, valamint a két tényező összejátszása a felelős. A falusi népet terhelő közmunkaváltságról interpellál 1940. május 20-án. A rabszolgaság egy nemének titulálja a közmunkaváltságot-míg a vagyonosabbak pénzzel kitudják magukat váltani, addig az agrár munkásságot még ez a plusz teher is sújtja, „...egy falusi kiskirály, egy Flórián nevezetű tanító, tűzrendészeti felügyelő gyönyörűen elpucoltatta a saját háza tetejéről és a háza elől is a falu népével a havat, mondván, hogy ez is a közmunkaváltság körébe tartozik".

29 A munkaerő ingyenes kihasználtságát kárhoztatja 1941. december 17-én is, amikor kifogásolja, hogy egyes magángazdaságok visszaélve a honvédelmi törvényben leírtakkal nem végeztetnek el az alkalmazottakkal bizonyos munkákat. így aztán honvédelmi munka címén kérhetik a hatóságnál, hogy rendeljenek ki számukra majdnem ingyenes munkaerőt. A legminimálisabb napszámbérek mellett végeztetik el a munkát és nem adnak hányadot.

30 Több ízben szóvá tette a bányamunkásság nehéz sorsát - ennek örve alatt a zsidó nagytőkét támadva: „Felteszem a kérdést, lehet-e ebben az országban 100 pengőből megélnie egy 4-5-6 gyermekes magyar családnak?...A vállalat urai, Chorinék pedig nagy ünnepséget rendeztek és amikor cikket írtam arról, hogy mennyi volt náluk az osztalék, és mennyi volt a titkos tartalék, akkor a cenzúra ezt... nem engedte keresztül, mert szerinte lázítás volt a tények megírása, a mammutkapitalizmusnak egy kis megcsípése, egy kis megszúrása."

31 A bányamunkásság helyzete és sorsa nem osztálykérdés, haNógrádverőcén, 1939. júniusában nem az egész nemzet egyetemé/Nógrádi Történeti Múzeum/ nek kérdése... A bányászok sorsá86