Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Dr. Suba János: Az első magyar-szlovák határ leírása

Jegyzetek 1 SUBA János:Az Államhatár megjelölése IN: Geodézia és Kartográfia LV. évfolyam 2003/3 szám 31-33 p. 2 A kérdésről bővebben: SUBA János: Határkijelölés a Felvidék visszatérése után (1938-1940) IN: „Kárpát medence vonzásában" Tanulmányok Polányi Imre emlékére. Pécs 2001. 463.- 482 p. (továbbiakban: SUBA I.) 3 Ez a bizottság nem keverendő össze a trianoni határvonalat kijelölő (Magyar-csehszlovák) Határmegállapító bizottsággal. Arról: bővebben: SUBA János: Magyarország határának kitűzése és felmérése 1921-1925 között. (A határmegállapító bizottságok működése) 199.1264.p. (továbbiakban: SUBA II.), SUBA János: Egy határmegállapító bizottság anatómiája: a magyar- csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921-1925. IN: „Ahol a határ elválaszt" Trianon és következményei a Kárpát-medencében. 199-224.p. Balassagyarmat-Várpalota 2002. Szerk: Pásztor Cecilia. 4 Teleki Pál szeme előtt a trianoni határt megállapító HMB-ok működése lebegett. A HMB-ok, 1921-1925 között - mivel utasításuk csak szűk területre terjedt ki a határvonal mindkét oldalán,- a községek kataszteri határait nem vették figyelembe. így történt, hogy a trianoni határvonal 220 község (76 a csehszlovák, 50 a román, 70 a jugoszláv és 22 az osztrák határon) területét kettészelte. 1011 birtokosnak (290 a csehszlovák, 597 a román, 100 a jugoszláv és 24 az osztrák határon) szétvágták a birtokát. A határ 46 vasutat és 107 országutat keresztezett. (SUBA II.) 5 16.400/1939. M.E. rendeletet a Határkijelölő Központi Bizottság (HKB) felállításáról. Budapesti Közlöny 1939. ápr.22-i száma. 6 A dokumentumokban A magyar-szlovák határ végleges kitűzésével megbízott MagyarSzlovák Határkijelölő Bizottság névvel is találkozunk. Közben -1939. március 15-én - megszűnik az önálló Csehszlovákia, Cseh és Morvaországot Németországhoz csatolják. Pozsonyban kikiáltják az önálló szlovák államot 38 116 km2-en 6 800 000 fővel. (SJ.) 7 SUBÁI. 8 A trianoni határvonal összes ilyen munkálatát az Állami Földmérés személyzete végezte. így a trianoni 805 km hosszú magyar-csehszlovák határvonal kitűzését és felmérését 30 magyar és 30 csehszlovák mérnök két és fél év alatt végezte el. Összesen 9188 határjelet (követ) helyeztek el és határoztak meg. A kérdésről Bővebben: SUBA I.,SUBA János: A magyar-csehszlovák határszakasz határköveinek története 1921-1925 IN: A Nógrád Megyei Múzeumok évkönyve 2001. (XV. kötet) 31-49.p. 9 Dr.Tátray István az Állami Földmérés vezetője a határmegállapítás műszaki munkálataihoz az Állami Földmérés kellő gyakorlattal bíró, fiatalabb mérnökeinek kirendelését javasolta .A viszszatért Felvidéken és Kárpátalján 4 új felmérési felügyelőséget szerveztek: Kassa, Komárom, Ungvár és Munkács központtal. (SUBA I.). 10 Ez megfelelt a végrehajtási utasítás I. rész 10. bekezdésében foglalt elveknek, miszerint ne tűzzék ki ott a határt, ahol minden valószínűség szerint rövid időn belül változás történik. OL. A Határmegállapító Központi iroda iratai К 478 (továbbiakban К 478.) Végrehajtási utasítás. 11 Minden pontot, ahova határkő került, mintegy 8-10 cm átmérőjű és a talaj kötöttsége szerint 100-150 cm hosszú karóval jelölték meg. A karókat úgy ásták le, hogy azokból 50-100 cm álljon ki a földből. OL К 478. Végrehajtási utasítás. 12 A statisztikák adatait bedolgozták az Államtudományi Intézetben 1942-ben elkészült a Magyar -Szlovák nyelvhatár vidékének és a szomszédos területeknek nemzetiségi térképébe. Hadtudományi Térképtár: B.XV.c. 467. 13 A HKB feljegyzése szerint: „Gyakran hallani azt a véleményt, hogy a szlovák részről a határkijelölés nem sürgős, a munka hiábavaló, nem állandó. Ezt a hiedelmet alátámasztja a szlovák bizottság magatartása is, amennyiben a bizottságok találkozására kitűzött határidőket állandóan késedelmesen tartja be." SUBA I. 79