Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Dr. Suba János: Az első magyar-szlovák határ leírása

tasztert területének a nyugati részét, amelyen a Szent Vendelin kápolna található. Innen a kisbirtokosok (:Alsómajori telepesek:) parcelláinak határáig a határ egybeesik Szene (:Senec:) és Németbél kataszteri határával. Onnan a határ északkelet felé fordul egészen a Szene, Schweinsbach-i műútig követve az említett kisbirtokosok parcelláinak és a Chytil Ferenc féle birtoknak északnyugati határát. Innen kb. 200 m-en a határ a műutat követi Schweinsbach irányában. Onnan addig a pontig, amely a 156-os magassági ponttól nyugatra kb. 400 m-re fekszik, a határ a csatolt térképekben megrajzolt vonal szerint a terepen lesz kitűzve. A határnak Magyarbél, Németbél és Szene területére eső részére a csatolt térképek a mérvadóak. A határ megvonásánál a helyi bizottság a birtokhatárokat tekintetbe fogja venni. Az előző bekezdésben meghatározott ponttól a határ délkeleti irányban fordul és a Szene, Sarfia (:Sárfő:) közötti kataszteri határt követi a Szene, Sarfia, és Boldogfa (:Matka Bozia:) községek hármas határáig. Ettől a ponttól a határ Sarfia és Boldogfa, Igram és Boldogfa, Cataj (:Csataj:) és Boldogfa, Cataj és Rété (:Réca:), Nemecky-Grob (:Németguráb:) és Rété, Nemecky-Grob és Szene kataszteri területének II. része, Nemecky-Grob és Pusty-Fedymes (:Pusztafödémes:) községek közötti kataszteri határt követi egészen a Tárnok major felé vezető útig. Innen a határ a 122-es magassági ponttól északra kb 400 m-re fekvő csatornát követi a 124-es magassági pontig. Folytatólag először a keskenyvágányú vasút mentén halad, úgyhogy ezt a vonalat Magyarországnak hagyja - a „Stolicny Potok"-nak nevezett patakig, majd e patak folyását követi, addig a pontig, amely a Galánta-Szenc-i vasútvonal és a patak keresztezésétől északra 800 m-re fekszik. Eme utolsónak említett ponttól kb 1800 méter hosszúságban a határ északkeleti irányban halad, majd irányt változtatva északnyugat felé eléri a 124-es magassági pontot. Újhely major területe, amely így Magyar-Diószek (:Velky Diosek:) kataszterből le lett vágva, a Pusty-Fedymes-i kisbirtokosoknak - a Szenc-Galánta-i vasútvonal mentén elcsatolt - földjeiért kártalanításként szolgál. A helyi bizottság feladata lesz dönteni afelett, hogy az említett kártalanítás címén Újhely major területét teljes egészében, avagy csak részben kell-e Cseh-Szlovákiához csatolni. A helyi bizottság feladata lesz még Újhely major délkeleti és délnyugati határán egy oly területsávnak a meghatározása, ahová - a műút mentén haladó és az említett major épületeit átszelő - keskenyvágányú vasút át lesz telepítve. A 124-es magassági ponttól kezdve a határ egybeesik Abraham és Kis-Mácséd (:Maly-Macad:), Abraham és Nagymácséd (:Velky Macád:), Gest (:Geszt:) és Nagymácséd, Szered és Nagymácséd Dol. Streda n. Váhom (:Vágszerdahely:) és Nagymácséd, Gán (:Gány:) és Nagymácséd, Brakon (:Barakony:) és Nagymácséd, Brakon és Hódi (:Hody:), Brakon és Nebojsza (:Nebojsa:), Nebojsza és Dolná Streda n. Váhom, Dolná Streda n. Váhom és Vága (:Váhovce:), Sintava (:Szenpte:) és Vága, Soporna (:Sopornya:) és Vága községek közötti kataszteri határral. Vága északi határával kapcsolatban a helyi bizottság vizsgálja meg, hogy húzható-e természetes határ a Vág folyó főágán. A határ a kataszteri határokat követve halad Soporna és Kajál, Soporna és Vágkirályfa (:Králová n. V.:), Soporna és Vághosszúfalu (:Dlha n. V.:), Mocenok (:Mocsonok:) és Vághosszúfalu, Mocenok és Vágvecse (:Veca:) községek között egészen kb 600 m távolságra a Dvor Andelek (:Engelmeierhorf:)-tól északnyugatra. Az így meghatározott ponttól a határ délnyugati irányba fordul és a kb 700 m távolságra fekvő csatornáig halad. Ott újból délkeletre fordul és az említett csatornát követi a Vágvecse, 68