Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Közlemények - Bozó Gyula: 1956 egyetemista szemmel

szólás - és sajtószabadságot, az általános és titkos választójogot és a szovjet csapatok haladék nélküli, azonnali kivonulását. A dokumentumot a már korábban alakult Egyetemi Forradalmi Bizottság nevében aláírták: Pozsár István Varga János Molnár József Itt volt hát Molnár József, a Középkori Magyar Történeti Tanszék tanársegéde, az ő latintanára. Nem „veszett el", hallatta hangját, odatette kézjegyét egy fontos okmány aljára. Molnár József, az alig-középtermetű 30 év körüli barna, jóképű, mozgékony fiatalember, orra alatt kicsinyke bajuszkával. Léderer Emma professzorasszony segítője. Aki állandóan agitált, szervezett, s folyamatosan tájékoztatta, az egyetemistákat /köztük a kollégistákat/, s aki fő irányítója volt, 'I. Tóth Zoltán mellett, a Kolhoz" nevű egyetemista szervezetnek, s az október 6-ai egyetemista demonstrációnak. Tévedett tehát, mivel Molnár József „nem veszet el", ott volt, ahol lennie kellett. * Éjfél körül még, F. Palival beszélgetett - körülbelül tíz percig -, aztán tovább írta feljegyzéseit. Az emeletes vaságy felső szintjén, egy ócska éjjeli lámpa fényénél. Úgy érezte, pontatlanul és felületesen, ezért elhatározta, másnap utána néz bizonyos dolgoknak. Sok már? Lehetséges. * De talán leginkább az volt sok neki, amikor érezte, kezd bosszú-jellege lenni az eseményeknek. Amikor látta és tapasztalta, hogy hogyan tör fel az emberekből a vélt és valódi sérelem, s az emberek hogyan szeretnének elégtételt venni sérelmeikért. * Vasárnap éjjel. Az éjjeli sötéttel rászálltak a nyomasztó gondolatok - s nemcsak az éjszakából, hanem a „nappali" történésekből is. Holdfény nincs, csak komor felhők az égen. 333