Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Közlemények - Puntigán József: Zsidó emlékek Losoncon

Jegyzetek 1 Losonc múltja, Losoncz és Vidéke, 1887. május 29., 22. sz. 1-4. o. 2 Drenko, Jozef, Z historié zidovstva v Lucenci, Luőenec, 1993. 3 ua. 4. o. 4 Szilassy család (Szilasi és Pilisi). Losonc-Tugárra Szilassy György fia, Balázs nyert adományt 1477-ben Mátyás királytól. Unokája György 1562-ben nyert I. Ferdinánd királytól nyert új adomány a területre. Fia István (1610-1622) Losonc -Tugár birtokosa. Id. Szilasy József (1755. március 8., L.-Tugár -1836. július 2., Pest). Torna vármegye főispánja, 1810-ben a Duna melléki ev. ref. egyházkerület főgondnoka, a Szt. István-rend vitéze, 1819-től a hétszemélyes tábla bírája. Az 1832-36. évi országgyűlés koronaőrré választotta. 1804-ben nyert új adomány Losonc-Tugárra (Forrás: Borovszky Samu: Nógrád vármegye, Budapest, 1911) 5 további részletek, önálló fejezetben 6 Drenko, 1993. i.m: 10. o. 7 Dr. Vajda Béla (1862. -1926.4. 9, Losonc). Tanulmányait a budapesti rabbiképzőben végezte el, majd egy évet Berlinben töltött el. 1902-től losonci főrabbi. Jelentős írói munkássággal rendelkezik, publikációi a helyi sajtóban is megjelentek. Dávid pajzsa történetéből (1900), Jókai és a zsidóság (1904), A zsidók és hazájuk (1910), Rabindramath Tagora eszméi (1922), stb. 8 Reschovszky Artúr (1889.10.17, Boldogkőváralja -1944.). A budapesti rabbiképzőben 190717 között végezte tanulmányait. 1918-tól rabbi, 1929-től a hitközség főrabbija. A holocaust áldozata. 9 lásd önálló fejezetben. 10 Borovszky, Nógrád vármegye, 694. o. 11 Felsőnógrád, 1913. október 25., 2. o., Ötvenéves a zsidótemplom. 12 uo. 13 Baumhorn Lipót (1860-1932), 1860. december 28.-án született Kisbéren, Komárom megyében. A győri főgimnáziumban érettségizett. Bécsbe került a Műszaki Főiskolára, ahonnan tanulmányai végeztével hazatért, majd Budapesten a közismert „Pártos és Lechner" építészirodában talált tehetségének megfelelő munkát, Budapestre költözött. Ott 1883-1894. között dolgozott, mely évek későbbi munkásságára döntő behatással voltak. Munkáit a nagyvonalúság, finom és gazdag díszítőképesség jellemezte. Egész életén keresztül kitartott a Lechnerféle nemzeti formanyelv mellett, melyet történelmi stíluselemekkel gazdagított. A legjobb művei közé tartoznak azok, melyek az ornamentikát a kompozíció egészének alárendelik, és követik a szecesszió konstruktív formáit. Ilyenek pl. a ceglédi, a gyöngyösi, az újvidéki, a losonci és a budapesti Aréna úti zsinagógák. Kiváló műve, a hatalmas szegedi zsinagóga, amely pazarló részleteinek finomsága még a magyar késői eklektika széles választékát is felülmúlják. Új utakon járt, mert elődei Berlinben, Bécsben és Budapesten nem elégítették ki az új idők szellemi igényeit. 24 zsinagógát épített, (az esztergomival kezdte), s ezeken kívül középületek építésére is volt alkalma, munkái többségét nyertes tervpályázatok révén szerezte meg. Egyéb rendeltetésű épületei vannak Szegeden, Temesvárott és Budapesten. Budapesti irodája a világháború után is kapott megbízásokat a monarchia utódállamaiból. így Losoncról is. 14 A losonci zsidó hitközség nagy napja, (-sz), Losonci Hírlap, 1925. augusztus 30., 1. o. 15 Az új zsidó templom felavatása, Losonci Hírlap, 1925. szeptember 13., 2. o. 16 A losonci zsidó hitközség tulajdonában. 17 Jelenleg az új zsidó temető imaházában őrzik őket. 18 A tábla alsó része eltört, hiányzik. 19 Losonci Hírlap 1930. szeptember 7, 36. sz., 2. o., Az orthodox zsidó hitközség ünnepe. 20 A „Luceneci Orthodox Izraelita templom terve", Státny archív, Banská Bystrica, poboőka Luőenec. 21 Ma is áll, de már magántulajdonban van. 22 Az izr. Szentegylet ünnepe/A tanácsházban, Losonci Újság, 1909. június 24., 2. o. 313