Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Természettudomány - Pászti Andrea: A pulai alginitbánya halfosszíliáinak őslénytani és paleoökológiai vizsgálata

296 Leuciscus cephalüs CUVIER, 1817 (Fejes domolykó) A nemzetséget egyetlen halfosszília képviseli. Az anális úszó majdnem közvetlenül a hátúszó alatt helyezkedik el. Az anális úszó úszósugarainak száma 7, melyek osztott ízeit sugarak. Hátúszója 8 sugárból áll. Az anális úszó szegélye valamelyest lekerekített, a farokig teredő teljes oldalvonal jellemzi őket. A faroknyél i kiindulási szakaszon keskeny, a farkúszó hetsrocerk, 23 osztott ízeit sugárból áll. Összegzés \z eddig leírtak alapján a maar típusú krátertóra vonatkoztatva a következő eredményekre jutottam: az előkerült halfosszíliák megerősítik azon véleményeket, miszerint a /íz sótartalma édesvízi környezetre utal, míg a pH-ja 7,5-8 között mozoghatott, ameyet PÁPAY (2001) vizsgálatai is alátámasztanak. Az üledékképződés során nyugodt, za/artalan üledékképződési ciklusokra lehet következtetni, hiszen összefüggő majdnem :eljesen ép maradványok kerültek elő, mind a halakra mind pedig az előkerült Rhinocéros leletekre vonatkozólag. A szárazföldi állatok ezt az elmocsarasodó tavat ivótielyként használták, a mocsaras területen megcsúsztak, belesüllyedtek az iszapba és Delefulladva tetemük megőrződött. A bazalttufasáncokkal, gyűrűkkel tagolt aljzat kedvező térszínt biztosított a lefűződő víztestek, részmedencék kialakulásához. A nagyjából üst alakú medencék időszakosan zárt, szellőzetlen, kis redoxpotenciálú vizében a szapropélitek keletkezésének megfelelő körülmények uralkodtak. A kis alapterületű vízgyűjtők alsó szintjében anaerob körülmények alakultak ki, ami lehetővé tette az elhalt algafélék összefüggő rétegben, szerves iszap formájában való felhalmozódását. A vízszintingadozással együtt az élővilág életfeltételei és elterjedési területe gyakori változásnak volt kitéve. A vegetáció virágsása az oxigénszintet növelte, elhalása környezetét reduktívvá alakította, szabályozva szzel a pH viszonyokat. A víz átlagos évi hőmérséklete a halmaradványok alapján kö/etkeztetve 10-12 С -os lehetett, amit HAJÓS (1976) diatóma vizsgálata is alátámaszt. Tehát elmondható, hogy ebben a maar típusú krátertóban megfelelő feltételek alakultak ki ahhoz, hogy a halak, illetve más állati- és növényi szervezetek megéljenek, elszaporodjanak. A halakon kívül előkerült gerinces leletek a Zirci Múzeumban várnak to/ábbi feldolgozásra. Köszönetnyilvánítás Vlindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani a témavezetőmnek Dr. GALÁCZ Andrásnak. <öszönet illeti a Nagyvázsonyi Kinizsi Szövetkezet igazgatóját, KNOLL Józsefet, hogy engedélyezte az ásatásokat. Az ásatások során végzett áldozatos munkáért köszönöm minden nedves barátom segítségét, külön köszönet illeti SZŰCS Zoltánt. Hálával tartozom Dr. Norbert MICKLICH-nek (Darmstadt) a halak határozásában nyújtott segítségéért.