Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Néprajz - Kapros Márta: A matyó kézimunkák a nógrádi falvak textilkultúrájában

Jegyzetek A vonatkozó gazdag irodalom közelmúltbeli összegzését részletes bibliográfiával ld. Fügedi 1997, Varga 2003. 2 Hofer-Fél 1975: 51. 3 Szarvas 1990; Fülemilel991; Hankóczi 1992; Fügedi 1997. 4 Hofer-Fél 1975: 51. 5 Fügedi 1997: 62-63. 6 Dajaszászyné-Manga 1954:12,23; Flórián 1966: 53; Gergely 1978: 225-226; Fülemile-Stefány 1989: 60,123. 7 A jelen dolgozat 2003 szeptemberében Mezőkövesden a Matyó Múzeum 50 éves fennállása alkalmából rendezett konferencián elhangzott előadásom átdolgozott változata. 8 Fügedi 1997: 62. 9 Kapros 1998:13. 10 Fülemile 1991. 11 Fényes Dezső, A palócság ünnepe. Nógrádi Hírlap, 1935. július 21. - A dolgozatban az előző mondatok idézőjelbe tett megfogalmazásai az újságcikkből valók. 12 A 931/1934. számú rendeletet közölte a Nógrád-Honti Kultúra 1934. szeptemberi számában 95. p. 13 A falu legmódosabb családjainak körében tapasztalható ilyen irányú fogékonyságra hívta fel a figyelmet Kalocsa vonatkozásában K. Csilléry 1983: 368. 14 Ez utóbbi asztal-, és dupla ágyra való terítőt egyébként ajándékba kapta tulajdonosa egy batyuzó asszonytól, aki rendszeresen náluk szállt meg körútja során. 15 Megjegyzem, a szóban forgó asszony által közvetített árukészletnek csak kisebb hányadát jelentették az - úgymond - matyó hímzéses termékek. Zömében a városi igényeknek megfelelő, finom sifonból készült, különböző fehér hímzéssel, változatos technikájú csipkékkel díszített ágy-, asztal- és fehérneműket kínált, emlékezet szerint meglehetősen borsos áron. Bár Nógrádszakálban szállt meg, áruinak nagyobb részére a közeli kisváros, Szécsény úri házainál talált vevőt. 16 Az első világháborút követően elterjedt új hímzőtechnikáról részletesen ld. DajaszászynéManga 1954:11. 17 Egy ilyen, fotók alapján Nagylócon hordottakkal egyező mellényt vásárolt meg a Palóc Múzeumnak Manga János 1950-ben a balassagyarmati vásáron egy Dohány András nevű kereskedőtől. A leírókarton adatai szerint a kereskedő 10-12 forintot fizetett egy-egy ilyen hímzésért mezőkövesdi asszonyoknak. (A tárgy leltári száma 50.57.1.) 18 Palotay 1930:139; Flórián 1966: 56. 19 A közös summásság közvetítő szerepének több megnyilvánulásával találkoztam a téma vonatkozásában. Pl. Rimócról a Mezőhegyesen munkát vállalók megrendeléseket közvetítettek, hazahozták a kész árút, műselyem hímzőfonalat szereztek be "summás cimbora" közvetítésével Mezőkövesdről. 20 Gergely 1978: 225-226. 21 Varga Marianna: Viseletgyűjtés Hollókőn. Palóc Múzeum Néprajzi Adattár: 5. 22 Fülemile-Stefány 1989: 60,123. 23 Fülemile 1991: 381. 24 Gyűjtő Manga János. 25 Ltsz. 63.31.10., gyűjtő Flórián Mária. 26 Vö. Dajaszászyné-Manga 1954:18. 27 Dajaszászyné-Manga 1954:12. 28 Esetükben az sem mondható, hogy a textilkultúra hanyatlása miatt magára a varrásra, mint szolgáltatásra volt igény (Fülemile 1991: 381; Dajaszászyné-Manga 1954: 23), hiszen továbbra is intenzíven hímeztek e községekben. Inkább az új minták iránti fokozott igény magyarázza a matyó hímzések keresletét (vö. K. Csilléry 1983: 371). 29 Flórián 1966: 53. ) 232