Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Néprajz - Kapros Márta: A matyó kézimunkák a nógrádi falvak textilkultúrájában

lia, ez ellen szól a hamis laposöltés alkalmazása, aminek Nógrádban nem volt hagyomá­nya. Ugyancsak Fél Edit gyűjtéseiből tudjuk, hogy „a tarka színes matyó ágyak divatjának elmúltával, de még a városias gyári kombinált szoba elterjedése előtt" egyik-másik kövesdi házban megjelentek olyan, újfajta ízlést tükröző textíliák - ágytakarók, keresz­telő paplanok, komakendők -, amelyek az egyházi rendeltetésű hímzések tervezésére specializálódott íróasszonyok közreműködésével készültek. 35 Nyilván ezzel (is) áll ösz­szefüggésben, hogy az ilyen tárgyakon gyakori a vallási motívum. 36 A hagyományos la­káskultúra felbomlásának e fázisához kapcsolódó hímzett textíliák Nógrádban is előfor­dultak az 1940-50-eis évek során összeállított kelengyékben. Köztük vannak - eddigi is­mereteim szerint Őrhalomból, Hugyagról 37 és Ságújfaluból - az említett kései matyó hímzések jegyeit mutató dísztörülközők. (9. kép) A laza szerkesztésű virágmintáikban gyakran alkalmazott szőlőfürt, szőlőlevél, búzakalász alapján is rokoníthatók az ilyen vászonkendők a mezőkövesdi készítésű egyházi textíliákkal. 38 Még egyértelműbbé te­szik a kapcsolatot a főmotívumként megjelenő Szűz Mária, angyal alakok, monstrancia, Jézus Szíve, Mária Szíve ábrázolások és ezek megformálása. Kompozíció tekintetében ugyancsak szembetűnő a hasonlóság: a vallási motívum két oldalról ívelt virágindával közrefogva, gyakori a - legalábbis általam eddig látott - matyó hímzéses oltárterítők kö­zépső, leghangsúlyosabb mustrájaként, mintha csak onnan emelték volna ki. Meglévő adataim szerint az ilyen törülközők mintáját helyi, javarészt már specialistának számí­tó készítőik „papírral rajzolták le" (kopírozták) meglévő darabról. A matyó előkép - an­nak is a templomi textíliák tervezésére szakosodott íróasszonyokhoz köthető oldala ­azonban aligha kérdéses. További kutatások tisztázhatják, hogy az ilyen ismert, mező­kövesdi készítésű textíliák gyári anyagon műselyemmel kivarrt mintái hogyan kerültek át a Nógrádban akkor még jellemző házivászon alapra. S számolnunk kell azzal a körül­ménnyel is, hogy nemcsak a házaló asszonyok kínálta portékával, vagyis közvetlenül a tárgyakkal, hanem - különösen igaz ez a 20. század közepe táján - más formában, más csatornákon is eljuthattak matyó jellegű minták a falusiakhoz. Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy az itt felsorakoztatott példák igazolják ugyan a matyó hatás meglétét, tévedés lenne azonban a matyó kézimunkák nógrádi el­terjedtségét tömegesnek tartani. Mindenesetre az elmondottakból bizonyos általános következtetések megfogalmazhatók. Adva volt tehát egy kereskedelmi célra előállított kézimunka, amely karakterének kialakulásában a kiindulópont egy lokális paraszti hím­zésstílus volt. Ezt azonban erősen átformálta a készíttetők, illetve a közvetítő kereskedői rétegnek részint a polgári vásárlók igényeit, részint az előállítás gazdaságosságát szem előtt tartó beavatkozása. E kínálat a szervezett kereskedelem és spontán kereskedés ré­vén - másodlagosan, hiszen nem nekik szánták eredendően - eljutott egy viszonylag tá­voli vidék paraszti lakosságához. E paraszti lakosság hagyományos kultúrája ekkor már erősen felbomló félben volt, kistáji csoportok szerint e bomlási folyamat különböző fá­zisát mutatta, illetve egy adott közösségen belül is megosztott lehetett e vonatkozásban. A termékek elfogadásának ebből fakadóan különböző motivációi rajzolódnak ki. A polgárosodásban leginkább előre haladott rétegeknél a városi minta követéséről volt szó. A kínált áru az adott formában, változtatás nélkül lett tárgyi világuk része egy rövidebb időre. Lényegét tekintve a felsőbb osztályok aktuális divatjának utánzásaként fogható fel - a templom közvetítő szerepével - az ilyen szellemben készült egyházi tex­tíliák kisugárzása. Itt nem az adott termék közvetlen elfogadása történt, hanem a díszít­mények több-kevesebb módosításon átesett adaptálásáról volt szó. Ez az áttétel megtör­229

Next

/
Thumbnails
Contents