Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Régészet - Tamkó Károly: Egy díszített kelta kardhüvely Balassagyarmatról

kizárólag egy kardhüvelyhez tartoznak. A lemezek belső oldalán látható korróziós nyomok alapján bizonyos, hogy a hüvelyben eredetileg kard is volt, amelyet a lemezek sérülései alapján legalább egy helyen meghajlítottak. Mind a hüvelyen, mind a láncon erős égésnyomok figyelhetőek meg, ezért valószínűleg hamvasztásos sírból származhatnak. Minden jel arra utal, hogy a hüvely és a csavart kardlánc eredetileg egy kontextusban kerülhetett elő. Az itt bemutatott kardhüvely elsősorban a koptató kialakítása alapján a de Navarroféle közép-La Tène hüvelyformák В csoportjába sorolható (Navarro 1972, 151-200). Másrészt, a koptató, a hüvelyszáj, a feltételezett hüvelyhossz, valamint az átlapolás kialakítását figyelembe véve a Goumay-sur-Aronde-i kardoknál kidolgozott rendszer szerint a Lejars-féle 5A csoporthoz áll a legközelebb, s ez a LT Cl kronológiai horizontra tehető (Lejars 1994, 35-36, 49-52). Mind a két tipokronológiai rendszer használatánál figyelembe kell venni, hogy azokat egy-egy, egyébként is reprezentatív lelőhely alapján dolgozták ki és inkább adott régió tárgytörténetét vázolják fel. Ezért a távolabbi analógiákra csak kritikával kezelhetők a kronológiai megállapításaik (Szabó 1974,246-251). Ennek ellenére ezeket megerősíti, hogy a hasonló kialakítású hüvellyel rendelkező kardok a Kárpát-medencében, a hetényi (Chotín) temetőben a harmadik, a LT Cl horizonttal párhuzamos fázisában jelentek meg. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a kardlánc kissé korábbi, mivel ez a típus már a hetényi temető második, LT B2 végi horizontjában megjelent (Gebhard 1989,83-92). Azonban, ez a csekély kronológia különbség nem zárja ki a leletek összetartozását, melyet így a késő-vaskor LT B2/C1 periódusára datálhatunk. A balassagyarmati díszített kardhüvely és a hozzá tartozó kardlánc, a már korábban ismertté vált leltekkel együtt arra utal, hogy valahol Balassagyarmat területén, feltehetően a jelenlegi belváros alatt húzódó Ipoly-parti dombháton egy jelentős kelta temetővel kell számolnunk. Tankó Károly ELTE Régészettudományi Intézet 1088 Budapest, Múzeum krt. 4./B 220