Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Művészettörténet - Shah Gabriella: A pásztói képzőművészeti gyűjtemény

gondolatoknak, a képbe sűríthető érzelmeknek, a bonyolult események, történeti súlyú pillanatok személyes interpretációinak, az egyszerű és erőteljes szimbólumteremtésnek. Kiváló éremművészeink, mint Asszonyi Tamás is bizonyítják a plakett stiláris és funkcionális lehetőségeinek kitágulását. Asszonyi munkái maradandó hatásának titka a művészi következetesség, érmein egy-egy új forma, kompozíciós típus vagy megmunkálási mód mindig több az ötletszikránál.

13 Torzó című plakettjén (20. kép) egy végtagok nélküli felsőtestet, egy torzót ábrázol. Asszonyi női torzószobrának formai nem a klasszikus Vénuszokra, mint inkább az utóbbi évtizedek nőideáljára vallanak. Egy felülnézetből ábrázolt kitárt kar fogja óvólag közre a női alakot. A bemutatott művek nem fedik le teljesen a 60-as, 70-es évek művészeti irányzatait, ám rávilágítanak a pásztói gyűjtemény sokszínűségére és egy adott korszak, a magyar művészettörténet egy rövid időszelete feltérképezhető általuk. Összegzés A pásztói képzőművészeti gyűjtemény alapjait Csohány Kálmán, kétszeres Munkácsydíjas, érdemes művész teremtette meg, azáltal, hogy 1974-ben saját grafikáinak egy részét szülővá-rosának ajándékozta. Ez az évek során, a művész segítségével, egyéni adományozással, to-vábbá a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja és a Művelődési Minisztérium aján-dékozásai útján folyamatosan bővült. Csohány dédelgetett álma volt egy helyi galéria létrehozása. De hosszú volt az út, húsz év, míg 2001. december 14-én megnyithatta kapuit a Csohány Kálmán Galéria. Bár ő nem saját műveinek szánta, hanem az általa gyűjtött és a kortársai által Pásztónak ajándékozott művek-пек. Ezek az alkotások időszaki kiállítások formájában kerülnek bemutatásra. 1992-ben Dr. Supka Magdolna művészettörténész a gyűjteményről a következőket mondta: "Pásztó birtokában olyan kincs van, amely alapján egy egész műtörténeti korszakot föl lehet-ne tárni, s amilyet még Budapest sem tudna produkálni. Most már meg vagyok győződve róla, hogy itt olyan anyag őrződik Pásztó részére, ami pótolhatatlan. És áldom emléküket, Csohiét elsősorban, hogy ezt megtette. Micsoda zsenialitás kellett, hogy időben megtegye." Csohány Kálmán jó szeme kellett tehát ahhoz, hogy olyan gyűjtemény álljon össze, amely a korszak, a 60-as és 70-es évek művészeti életének a valós képét nyújthassa. Olyan jeles alko-tók munkái gyűltek össze, mint Bartha László, Bartl József, Feledy Gyula, Gerzson Pál, Hincz Gyula, Kass János, Kmetty János, Kokas Ignác, Kovács Péter, Miháltz Pál, Reich Károly, Schéner Mihály, Scholz Erik, Somos Miklós, Szurcsik János, Tamás Ervin, Tölg-Molnár Zoltán, Würtz Ádám. A megyénkhez köthető alkotók közül Csohány mellett a teljesség igé-nye nélkül: Réti Zoltán, Hibó Tamás, Czinke Ferenc, Mustó János, Lóránt János, Szujó Zol-tán, Szabó Vladimír, Farkas András. 194