Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Művészettörténet - Shah Gabriella: A pásztói képzőművészeti gyűjtemény

barthai stilizálással. Színei merészek, de rendkívül összehangoltak. A kompozíció bepillantást ad egy csángó-család hétköznapjának egy szeletébe, ahol ugyan nem a téma, mint inkább a formára helyeződik a hangsúly. Kokas Ignácot a hatvanas évek újító avantgárd művészei közé sorolják, bár ő saját magát nem tartja annak. Képei sajátos hangvételű, erőteljes, expresszív alkotások. A főiskolán a fentebb már említett Kmetty János tanítványa volt. Munkásságának legfontosabb időszaka 1969-ben kezdődött az ún. Ginza-korszakkal. Ginzapusztán, az Alcsút melletti nagybirtok dombhátán talált rá arra a helyre, mely „konkrét adottságaival kifogyhatatlannak tűnő sorát kínálta a személyes tapasztalatoknak, térben, időben, kozmikus, természeti élményben, emberi és állati sorsok átélésében egyaránt. Egyetemes létés természetszimbóluma ezután minden képébe beszűrődött."

11 Talán ötvennél is több a Ginza-témában megfestett alkotása. Közülük több elpusztult, vagy későbbi átfestések takarják. Nem így például a Pásztón őrzött, 1973-ban festett Az ember harca című alkotása (9. kép). Más Ginza-képeihez képest ez a mű élénk koloritú, melyet szürrealista lázálomnak is neveznek. A kép témája, mint azt a címe is mutatja, az ember harca, harc az önmagában lévő gonosszal, a lelkiismeret-furdalás démonával. Scholz Erik munkássága, ugyanúgy, akár a már említett művésztársaié is, a művészetre nézve kedvezőtlen csillagállások között született meg és bontakozott ki. Indulása a modern magyar képzőművészet nehéz korszaka, az ún. szocialista realizmus periódusa. A főiskolán jó alapokat kapott, hiszen Szőnyi lírai realizmusa, emberi tartása jó példát mutatott. Scholz Erik indulásakor a látványfestészethez, a kor értelmezése szerint a realizmushoz kapcsolódott, figuratív műveket festett. Ezeket a kompozíciókat tájelemzések követték: meg akarta ismerni a természetet és a természeti képek megfogalmazási lehetőségeit. A korai műveken a figurákat összekötötte a pszichikai történés. Későbbi művein mint például a Pásztón őrzött Jelenet (10. kép) című művén, nem mondott le a figurativitásról, inkább megszaporodtak a figurák. Alakjai azonban mindinkább személytelen, arc nélküli tömeg egymás melletti létére utaltak: felfedezhető a tömegben például egy gyermekét karjában tartó anya figurája. A műben mégis a kolorit játssza a főszerepet, de akármilyen remek kolorista is, nem fél a monokróm megoldásoktól sem. Scholz Erik figurális emlékeket hordozó absztrakt festménye az erős, dinamikus szerkezet tartópillérekből, a testekből és a foltokból összeálló kép. Miháltz Pál nem tartozik a forradalmian ú és új utakat kereső kísérletezők vagy az új stílusirányzatok felfedezői közé. Művészetének meghatározója az őszinteség, a művészi tisztaság. Festői munkássága főképp az ember környezetének látványaiból meríti témáját. Magasba ívelő pályát futott be, amelyet figyelemreméltó állomások jellemeznek. Képein megtalálható a sokarcú szentendrei festészet számos összetevője: a posztimpresszionizmus lírája és kifinomult magas színkultúrája, a konstruktivizmus szigorú szerkesztő fegyelme, sőt egy-egy képén a szürrealizmus árnyképei is megjelennek. Budaörsi hegy című képén (11. kép) а művész dekoratív készségét figyelhetjük meg. A kép címadó témája, a hegy, melyen egy kétrészre osztott emlékmű áll. Talapzatának jobb oldalán egy ledöntött szoborral, bal oldalán pedig Krisztus keresztjével. Ez utóbbi azonban nem teljes egészében ábrázolt, csupán a kereszt alját és a Megfeszített lábait láthatjuk. Olyan szögből, mintha a művésszel együtt mi is most mennénk fel a hegyre. A mű az eszmék bukására tehet utalást. 191