Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Művészettörténet - K. Peák Ildikó: Ivány (egy festőművészről)

1947 októberében tért haza Zaporozsjéből. 1948-ban Baján, a Rudnay Gyula létesítette művésztelepen dolgozott, majd pedagógusként vállalt állást. 1954-ben költözött Salgótarjánba. Az első években Somlyóbányán kapott lakást, ahol tanított is a helyi általános iskolában. 1958-tól a Megyei Könyvtár igazgatójaként, majd 1969-től a Madách Imre Gimnázium tanáraként dolgozott. Az 50-es évek végén a város művelődési felügyelőjeként, a Palócföld című folyóirat egyik alapítójaként vett részt Salgótarján kulturális életének alakításában. Fontosnak tartotta az amatőr képzőművészeti élet szervezését és irányítását. 1955-től több helyen vezetett szakkört, 1965-től pedig a Megyei Képzőművészeti Stúdió munkáját szervezte. Több alkalommal vett részt művésztelepeken - így Baján, Makón, Tokajban, Salgótarjánban. Maga is vezetett művésztelepet Szirákon. Azok számára, akik ismerték Iványi Ödönt, a fenti életrajzi adatok jelentős része nem ismeretlen. Az ok, ami miatt hosszasabban idéztük az életutat, az, hogy bár városunkban élve Iványi Ödönt nyugodt, csendes, megbékélt életet élőnek ismertük meg, sokoldalú személyiségét az őt ért, zaklató, de a korban nem szokatlan tapasztalatok sokasága alakította. Személyisége nem volt hétköznapi. Művészkörökben szokatlan módon soha senkiről nem nyilatkozott pejoratívan, távol maradt a helyi és a hazai művésztársadalom vitáitól, harcaitól, „csupán" és elsődlegesen a művészet érdekelte. Gondolatai, mégha szellemes, humoros formában fejtette ki azokat, mindig mélyen megalapozottak, őszinték voltak. Egyenesen, érthetően fejtette ki nézeteit, melyek hitelét következetessége nagymértékben fokozta. Művésztársaitól soha nem tagadta meg a szakmai segítséget, tanácsot. Tanítványa, Fábián Gyöngyvér így emlékezett meg róla 1986-ban: „tiszta, igaz ember, igaz művész volt és gondolom, ha tíz, húszegynéhány év múlva eszünkbe jut, szembetalálkozunk a sugárzó képeivel - bármilyen legyen a világ - tisztaságot, békét kapunk, érezzük."

1 A fenti gondolatok megszületése óta eltelt közel húsz év. Mit látunk most, a XXI. században, Iványi Ödön akvarelljeit lapozva, olajfestményeit nézve, milyen nyomot hagy bennünk a rendkívül gazdag életmű bármennyire is vázlatos áttekintése ? Munkásságát tulajdonképpen két, jól elkülöníthető korszakra oszthatjuk. Az életmű első szakaszát az olajfestmények hangsúlyos volta jellemzi. Mint már említettük a korábbiakban, a művész festészetére nagy hatást gyakorolt a mester, Rudnay Gyula munkássága. Maga az alkotó így vall erről a befolyásról jóval később, az 1981-ben a budapesti Fényes Adolf teremben nyílt kiállítása katalógusának előszavában: „első munkáim mesterem hatása alatt készítettem és sok energiámat kötötte le a tőle való szabadulás, az önmagámra találás."

2 A korai festményeket valóban jellemzi a földszínek használata mellett a naturalista megformálás s a felület, az ecsetkezelés módja is közel áll Rudnay Önarckép Gyula stílusához. Iványi Ödön azonban korán, még (magántulajdon) az 1960-as években túllépett mestere közvetlen hatá174