Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Művészettörténet - Matits Ferenc: Fayl Frigyes festőművész pályaképe

XXVII-XXVIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2003-2004 MŰVÉSZETTÖRTÉNET FAYL FRIGYES FESTŐMŰVÉSZ PÁLYAKÉPE MATITS FERENC Az elmúlt évben, Salgótarján múvészetszerető közönsége a művész halálának 50. évfordulója alkalmából a Madách Gimnázium Fayl Frigyes Galériájában rendezett kiállítással tisztelgett a művész emléke előtt, akinek pályaképét úgy véljük nem érdektelen ismét felvázolni.

1 A város művészeti közéletében mintegy 30 éven át szerepet vállaló, a művészet szeretetére oktató művésztanár pedagógusi tevékenységéről, képzőművészeti munkásságáról az elmúlt 40 évben több alkalommal is megemlékeztek Salgótarjánban: - Halálának 10. évfordulója alkalmából, 1964-ben kiállítást rendeztek műveiből Salgótarjánban és ugyanekkor sírjánál dr. Dornyay Béla méltatta a művész munkásságát. - 1973-ban a Madách Imre Gimnázium Jubileumi Évkönyvében idézik fel többen is emlékét. - Balogh Zoltán történész és H. Szilasi Ágota művészettörténész a Nógrádi Történeti Múzeumban 1989-ben megrendezett és katalógussal is kísért Művészek és Mecénások Salgótarjánban 1922-1946 című kiállítás alkalmával tekintették át a művész pályáját. - A Salgótarjáni Űj Almanach kiadvány A város szellemi öröksége fejezetében szereplő 36 személyiség közé Fayl Frigyes festőművészt is felvéve, közli életrajzát.

2 Származása, képzése Fayl Frigyes festőművész

3

1889. március 14-én egy olyan művészcsalád tagjának született Budapesten, amelynek Nógrád megyei birtokán, a Salgótarján közelében lévő AlsóSzánas-pusztán a művész az I. világháborút követően otthonra is lelt. (1. kép) Felmenői közül, dédapjáról, nagyapjáról és édesapjáról találtunk adatokat a különböző lexikonokban,

4 amelyek legfontosabb adatainak közreadása segít rekonstruálni a tehetséges művész hivatástudatának, művészi és emberi önérzetének gyökereit. Dédapja, Fayl György zeneszerző, orgonista a Dunántúlon, Bonyhádon született 1801-ben és 1875-ig élt. Pozsonyi tanulmányait követően 50 évig a Deák-téri pesti evangélikus egyházközség orgonistájaként működött és személyében a magyar protestáns egyházzene megújítóját tiszteljük. Érdemei közé tartozik, hogy ő honosította meg a karéneklést a zsinagógákban.

5 Nagyapja, Fayl Frigyes zongoratanár, zongoraművész, zeneszerző Pesten született 1837-ben és 1879-ben hunyt el. Bécsben és Pesten folytatott tanulmányait követően 1859-ben adta első pesti hangversenyét. 1876-78 között a Nemzeti Zenede tanára volt. Munkássága során Liszt Ferenccel is kapcsolatba került. A nagy művésztől kapott relikviák - a művészt ábrázoló festmény és egy Bösendorfer zongora -, a második világháborúban semmisültek meg. 159