Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Történelem - Varga Lajos: Malmok a pásztói egyház szolgálatában

gos malom fölött volt. Az alatta és fölötte kifejezések itt nyilván a víz folyását jelölik. A Koncsik örökösök birtoklása egészen a 18. századig folytatódott. Ezek a korábbi "colonus" jogállásnak megfelelően e században "rusticus", azaz fölművelő néven nyernek említést a malommal kapcsolatos írásokban. Ezek alapján az állapítható meg, hogy telkes gazdák voltak a Török család, majd pedig az Almásy

15 család földesurasága alatt. Ez esetben a szendrői nemes és grófi Török családról van szó.

16 A malom felét összesen heten birtokolták.

17 A hét részből három: Jákó Pál, Tóth Jakab és Bároczy Erzsébet szóban vagy írásban hagyott végrendelete alapján, misealapítvánnyal volt megterhelve. Mivel mindháromról kifejezetten állítják az okmányok, hogy Török alávetettjei voltak, ebből is érthető, hogy nem lehettek tulajdonosok, ami persze nem zárta ki bizonyos javak birtoklását. A végrendeletek tartalmát elég pontosan ismerjük, ugyanis az Almásy Pállal folytatott viták során a dolgoknak a plébános komolyan utánanézett. 1787-ben, amikor a viták folytak, még élt az adományozó Tóth Jakab fia, Tóth Ferenc személyében. Ő azt vallotta, hogy apja írásbeli végrendelet nélkül halt meg. Kifejezetten állította, hogy apja halála előtt saját fia és mások előtt élőszóban fogalmazta meg végakaratát. Tóth Jakab, Ferenc nevű fia és mások elbeszélése szerint az Agyagos malomban birtokolt részének a felét örökre a pásztói templomnak adta, hogy lelke örök üdvösségéért évente halálának napján misét mondjanak érte. Jákó Pál, Koncsik örökös

18 és Bároczy

19 Erzsébet végrendeletét elő is tudták keresni. Bároczy Erzsébetnél is kifejezetten olvassuk a szövegben, hogy Koncsik örökösről van szó.

20 Baróczy Erzsébet végrendeletében különösképpen is kifejezte a Koncsik családhoz való tartozását. 1752. július 16-án történt meg Bároczy Erzsébet végrendeletének végrehajtása. Ebből tudjuk, hogy a végrendelkező teste a Szentlélek templomban tért örök nyugalomra. Itt kellett érte saját átadott jussának és annak hozama fejében a gyászmiséket elmondani és a misénél szolgáló személyzetet (pap, kántor, harangozó) ellátni. Egyébként mélyen hívő lélekről van szó, mert a pásztói apátnak egy tehén árát hagyta. Ugyancsak gazdagította a csizmadia céh oltárát is 4 forinttal és egy "fehér kendővel", melyen arany csipke volt. Megemlékezik még egy arany csipkéid ILLÉSSY-PETKÓ 1895,15. lfi Főrangú családok 255. 17 A számomra ismert dokumentumok alapján nem állapítható meg egyértelműen a tulajdon szerkezete, is Vis. Сап. 1816.197. p. XVII./6. Iy Baróczy Erzsébet neve többféleképpen is olvasható az írásokban; elképzelhető a Barócsy név is. » Vis. Сап. 1816.139. p. XVI/12. 84