Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Néprajz - Tari Lujza: Nógrád megye népzenéjének 20. századi gyűjtői

Az 1970-es években sem állt le a gyűjtőmunka, noha az idősebb generáció (Kerényi, Kiss, Paulovics, Mathia) valamint a gyűjtést az 1950-es évek elején egy-egy alkalommal, részben zeneakadémiai stúdiumként végzők (Mező, Szo-kolay, Vavrinecz V., Törzsök stb.) ekkor már nem jártak ki a terepre, s időközben többen eltávoztak az élők sorából. Borsai Ilona 1977-ben még dolgozott Bánkon, s gyűjtött továbbra is Manga János, aki például 1971-ben Mátra-mindszenten és Zsélyen, 1972-ben Száraznyíresen és újból Zsélyen, 1973-ban Kisterenyén és Varsányban, 1974-ben Vizsláson és Terényben, 1975-ben Cereden majd újból Terényben járt.

77 A magnetofon ekkorra általánossá válása lehetővé tette a korábban már megkérdezett személyek újbóli felkeresését is, kiknek dalait mostmár hangszalagra lehetett rögzíteni. így 1975-ben Vígh Rudolf a kisterenyei Ágasvári Sándornénál járt, akinél még 1952-ben megfordult Szokolay Sándor, s aki korábban elnyerte a Népművészet Mestere címet. 1965-ben Kiss Lajos Ipolyvarbóra ment, hogy a Pátria lemezen szereplő lakodalmast a modernebb technikával is megörökítse Okosi Istvánnéval

78

. Sebők Géza szintén a lakodalmas hagyományt nyomozta Ipolyvarbón 1976-ban, s új előadásban vette hangszalagra az ottani menyasszony-búcsúztatót.

79 Egyes falvakat így többen és többször felkerestek. Ennek - mint Borsai példája is mutatta - részben az elődök nyomában járás, részben a már feltárt hagyomány változásának illetve az egyéni előadói stílus változásának vizsgálata volt a célja. Ilyen cél vezette Víg Rudolfot Lőrinci hagyományainak kutatására 1972-ben, Martin Györgyöt 1976-ban Maconka és Legénd táncéletének vizsgálatára, Nagy Zoltánt 1976-ban Pásztó, Mátraszele, Ecseg, 1977-ben Zagyvapál-falva, Szécsényfelfalu, 1980ban Mátramindszent, Mátraszőllős, újból Szécsény-felfalu, 1981-ben Maconka, Mátraverebély, Mohóra és újból Ecseg, 1982-ben Mátranovák, Dejtár énekes hagyománya további feltárására. Kazáron 1980-ban Nagy Zoltán járt Borsai nyomában, ahol a Borsai által korábban már alaposan kifaggatott Kovács Bander Vilmos furulyással készített újabb felvételeket. A gyűjtésekben ekkortól már voltak sajnálatosan nagy hézagok is,

80 melyeknek köszönhetően a hagyomány sok elemének folytonos nyomonkövetése visszavonhatatlanul lehetetlenné vált. Ilyen például Buják esete, ahol Szabóné 1954-es útja után Sárosi Bálint járt 1959-ben és 77 Manga az énekes hagyomány mellett a, pásztorság zenei eszközeit is nyomozta. Pócsa Kálmánné Cene Dankó Anna 49 éves férje például kanász volt, az őrizte, ő meg hajtotta a nyájat. Az asszony elbeszéléséből kiderül, férjének "kürtyi vót, oszt avval fújt a falun végig." (AP 17.102/d Beszegődtem víg Ceredre bojtárnak 11., 15 1 éneklése utáni beszélgetés részlete.) 78 Az akkor 50 éves előadóval 1940. november 26-án készült a Pátria felvétel. ™ Közölve: TARI-VIKÁR 1986,5.1. 80 Ennek oka részben az, hogy az érdeklődés a Palócföldről és több más hazai területről egyértelműen áttevődött Erdélybe, majd még később Moldvába, amely a gyűjtésekben is megmuta tkozo tt. 182