Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Történelem - Varga Lajos: Malmok a pásztói egyház szolgálatában

Ezen Testmentaria dispositiomat tartozni jognak az Successorim ezentúl, és igazan meg tartany, kihez is szabván magokat, igy várhattyak Istentül aldast magukra. Datum Pásztho die 6. Április 1747. Fáj Sándor m(anu) p(ropri)a. cum Sigillo Praesentis nobis D(omoino). Joanne Bakabányi Abbate B(eatae) (Mariae) V(irginis) de Egress. Cianoinico). Agriensi, Pasztiensi Parocho Francisco Dalmata Abbatiae B.V.M. de Pásztho Superior Joanne Horvathy I. Co(mi)t(a)tus Heves. Jur(ato). Ass(ess)ore m(anu) p(ropria). Michaele Csány Persona Nobili m(anu) p(ropria). Stephano Horváth x. Carlo Fdiger Chirulgo. Intellegendum est quattuor die Mártii ad Altare S(ancti). Antonii jam pro pia defuncto Alexandre Fay aut provisis eidemfamulajamulibus. Uaudetur). J(esus).C(hristus). "

69 Az 1747. április 6-án kelt végrendeletben tehát az áll, hogy 100 forintot hagy a Szent Lőrinc templomra, 10 forintot a Szentlélek templomra és évenként 25 forintot hagy oltárjavadalomként a Szent Antal oltárhoz, de ez a javadalom misekötelezettséggel van megterhelve. Továbbá a végrendelkező Fáy Sándort Szent Antal oltára előtt kell eltemetni. Ez Fáy Sándor halálakor meg is történt. 1749-ben már tudomásunk van az alapítványi mise végzéséről. 1749. március 31-én Baka-bányi János plébános a család élő és elhunyt tagjait számba véve úgy értelmezi a misealapítványt, hogy az hat személyért végzendő. Misét kell mondani az alapító feleségéért, fiáért és négy leányáért. Az alapítvány tehát az alapítóért és családjáért tétetett. A szövegben már ekkor szerepelt, hogy a miséket kedden kell mondani Szent Antal oltárán.

70 Egy másik dokumentumban szerepel, hogy az oltárt is Fáy Sándor csináltatta a pásztói Szent Lőrinc templomban.

71 Úgy látszik, hogy a család egyéb tagjainak is volt kötődése páduai Szent Antalhoz. Az 1754/55. évi nemesi összeírásban Heves megyében találhatók Antal (feltéve, hogy ez nem Remete --, hanem páduai Szent Antal), István és Sámuel.

72 1749. április 16-án az egri káptalan mint hiteles hely Fáy Sándor írásos végrendeletét hivatalos formában átírta. Az átírás a családért végzendő örökös misealapítvány szempontjából volt fontos. 1749 júliusában történt egy egyezség a pásztói plébánossal, melynek értelmében a plébános a végrendelet alapján misealapítványként a szombati vámot kapta. Ennek alapja, hogy Fáy Sándor felesége a fenti pénzösszeget átváltotta a hasznosi malom szombati vámjára. A Fáy örökösök 1749. július 7-én fordultak az egri püspökhöz a végrendelettel kapcsolatos agyagi nehézségeik miatt. Ez a Szent Lőrinc illetve Szentlélek kápolnára hagyott 69 EFL Acta E. et P. P. tangentia Pe/52. jelzésű irat a "vide Pe/55" jelzéssel megjelölve. 7

» EFL Acta P. A. et P. tangentia Bakabányi levele 1749. márc. 31. 71 EFL Acta P. A. et P. tangentia 1749. júl. 7-iki levél Mi alább megírt... 72 KEMPELEN 1912-1915, IV. 50. 98