Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Történelem - Varga Lajos: Malmok a pásztói egyház szolgálatában

haszonbérleti díjat. Mivel a gőzmalmok tovább szaporodtak, így a vízimalmok lassanként elpusztultak. A gőzmalommal való őrlés ekkorra még olcsóbbá vált, sőt az őrölni valót a malomtulajdonosok helyben öszszeszedték, és a gabonát megőrölve kívánságra még házhoz is szállították. Ez tovább csökkentette a vízimalmok bevételét. Mivel a malom berendezése már avult volt, a vízimalmok által őrölt liszt durvának minősült, még a parasztoknak is nagyobb volt az igénye, az érseki hatóság is malom eladása mellet döntött. A plébános a Molnárok Lapjában közzé is tette, hogy a malom eladó. A hirdetésre többen el is jöttek megnézni a malmot, de amikor megtudták, hogy a Malom-patak az év legnagyobb részében víz hiányában van, nem reflektáltak az ajánlatra. Ez a malom őrölte egyébként a plébánosnak, a kántornak, a harangozónak és az egyházfinak a búzát. A bérleti összeg 1901-ben Szent György napig 91 pozsonyi mérőben volt megállapítva. 1904-től két ízben 20-20, másik két ízben pedig 41 pozsonyi mérőt engedett el a bérlőnek. 1908-ban már nemcsak az épület szorult felújításra, hanem a malom deficitessé vált. Nem tudta teljesíteni az egyházi személyek felé sem a feladatát. A templom a malom fenntartására ráfizetett. Az eladás a templomnak ekkor sem jelentett semmi hasznot, mert az egyházi személyeknek malomjáradék-váltságot kellett fizetni. Az 1867-es szerződés magában foglalt 20 ásónapszámot is.

65 A malmot végül eladták. Szalay Béla, a malomban dolgozó molnár vásárolta meg 1909-ben 5000 koronáért. A haszonbérlő Péter Imre adósságának törlesztésére fizetési részletkedvezményt kért. Kérését azzal indokolta, hogy az utóbbi évek szárazsága miatt a malom nem működhetett, másrészt pedig azzal, hogy a gőzmalmok felszaporodtak és korszerűbbek voltak. A malom hozadékából csak a lakbérét fizette meg. Ennek ellenére a részletfizetési kedvezményt megkapta. Eladáskor a következő tárgyakat vették leltárba: 3 db garat meglehetős karban, 3 db vízikerék (2-ben 12 db, l-ben pedig 24 db sróf), 3 db fogaskerék, 3 db tengely, 3 db malomkő, 3 db teknő, 3 db teknőtartó, 3 db korong fából, 3 keresztvas, 3 db korongvas, 3 db zsilip, 3 db kővágó csákány, 1 db vasrúd, 1 db kalácssütő vas, 150 kilás hombár tetővel, fenék nélkül, 20 kilás szúszék fenék és tető nélkül, 2 db hitelesített véka, 1 db csanak.

66 A haszonbérlők: Péter Imre és felesége ezt megelőzően a malomból kiköltöztek. Ekkor a malom már nagyon el volt használva, és csak nagyobb újítással lehetett helyrehozni. Ugyanakkor a malomcsatornát mélyíteni kellett. A malom három garattal és három malomkővel működött. 1909-ben a malom eladása miatt esedékessé vált az egyházi személyek kártalanítása a rozsjárandóság elmaradása miatt. A rozsjárandóságot « EFL Pásztó 5924/1908 - 6305/1908 - 2073/1909 66 EFL Pásztó 3467/1909 - 4621/1909 - 6520/1909 96