Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Történelem - Varga Lajos: Malmok a pásztói egyház szolgálatában

1630. január 22-ről írásos emlékünk van a Monostor malomról,

33 mely azt tartalmazza, hogy a malomból Vallus Balázsnak a plébános engedelméből molnárrésze volt. A molnárrész birtokosának három fia volt, Demeter, János és György személyében. A plébános azt szerette volna, hogy a molnárrészek egy kézben maradnának. A gyerekek szétszéledtek és Vallus György 75 forinttal kielégítette az apját és a testvéreket. Ennek fejében az ő kezébe került a harmadmolnárrész. Az apa, Vallus Balázs, valamint a két fiú azonban okiratban kötötték ki, hogy a molnárrész örökölhető férfi és női ágon egyaránt, de idegeneknek minden további nélkül el nem adható, hanem először a családnak kell felkínálni a malomrészt. Erről készült a Pásztón keltezett okirat. A Vallus család a molnárrészt egészen a 19. század közepéig birtokolta. Ezt a jogviszonyt azonban összetévesztették a tulajdonjoggal. Az ügy Egerben dőlt el, amikor Tóth Imre, aki valamikor pásztói plébános volt, 1829-ben azonban már egri kanonokként működött, pontot tett az ügy végére, miszerint a malmot mindig a Szent Lőrinc templom birtokolta, ezért is nevezték Templom malmának.

34 1663-ban már vitatott volt a malom tulajdonjoga. Ekkor az elvégzett inquisitio eredménye az volt, hogy a malom mindig az egyházé volt. A zavaros időkben egyaránt a katolikus és kálvinista prédikátorhoz tartozott. A kálvinista prédikátort Bolyky László, Barcsay János veje vezette be Pásztora.

35 Zolnay András 1690-ben királyi adományként (ex berágna collatione Regia) nyerte el a pásztói apátságot, mint commendátor apát. Az apátság javait realiter birtokolta és lakta. A malmot is, mint a birtok tartozékát egész életének a végéig használta. 1692-ben a királyi fölség Heves megyét megbízza, hogy Zolnay apátot saját jogaiban, kiemelve a malmot is, védje meg, minden ellenféllel szemben. 1696-ban Fenessy György egri püspök plébánost küld Pásztora, aki tőle függ, nem pedig az apáttól. Hivatkozik arra, hogy a pásztói plébánosok mindig a püspöktől függtek. Ugyanakkor bíztatja Zolnay apátot, hogy plébánia házát, malmát és minden tartozékát, melyet hatalommal elfoglaltak, adja vissza a plébánosnak. 1697-ben a pásztói lakosok levélben fordultak Pettes András egri püspöki helynökhöz, hogy a plébániaházat és a malmot mindig a plébános használta, és sohasem az apát. Ez alól kivételt képezett, amikor az apát és a plébános azonos volt. Ezt az öregek tanúvallomásával is alá tudták támasztani. 1698-ban a király az apátság javait visszaadta a cisztercieknek azon az alapon, hogy az övéké volt (jure postliminii). Ekkor maga a » EFL Acta E. et P. P. tangentia. Békefi is idézi: I. CLII. Sz. oklevél a 497. oldalon 34 EFL 1829-ben febr. 17. Vallus Stephanus incola Pásztoensis molam Ecclesiae praetendit fuisse suorum Antenatorum, ideoque Vallus malma vocatam, subseque per Parochum Franciscum Miller ...ereptam, quam idcirco sibi et familiae suae requiri petit. Adjecet opinioni Rssmi D. Emerici Tóth Canonici olim spatio 10 annorum Parochi Pastoiensis, qua adsruit molem hanc semper Templom Malma fuisse mmcupatam et per Ecclesiam Parochialem pacifice possessam... occasione Canonca Visitationis anni 1816 nemine contradicente.. Pásztó 230/1829 35 Vis. Сап. 1816. 95. p. No. 4. 88