Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Történelem - Varga Lajos: Malmok a pásztói egyház szolgálatában

XXVI. kötet A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2002 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE VARGA LAJOS Római Katolikus Plébánia Pásztó Malmok a pásztói egyház szolgálatában A helyi egyházak fenntartásáról mindenkor a hívő közösségek gondoskod­tak. A hívek köréből minden időben kiemelkedtek azok, akik vagyoni állapo­tukat tekintve tehetősebbek voltak. Ezek esetlegesen kegyúri jogokat nyertek, más esetekben adományok vagy alapítványok segítségével gondoskodtak maguk vagy mások lelki üdvösségéről. Az adományok között, melyek eset­leg öröklés útján (pia legata) kerültek az egyház birtokába, lehetett föld, rét, szőlő, de lehetettek gazdasági eszközök is, mint például malmok, melyeket teljes egészében vagy csak részben az egyház szolgálatába állítottak. A pász­tói egyházalapítás (ecclesia parochialis) valószínűleg hamar, de legkésőbb a 13. században végbement. 1 Peth földjének 1234-es említésével kapcsolatban olvasunk a pásztói egyház földjéről. 2 Ha a pásztói egyháznak földje volt, ez arra is engedhet következtetni, hogy ekkor már ebben a helységben fölszen­telt templom létezett. Ez az adat összhangban van azzal, amit a Szent Lőrinc plébániatemplom eddig elvégzett régészeti vizsgálatából is tudunk. A Szent Lőrinc templom déli oldalán ugyanis egy ablakot tártak fel a régészek, mely a 13. század elejéről való. Ettől az időtől kezdve tehát gondoskodás is történt az egyházi élet biztosításáról. Ezt a régi jogrendszer szigorúan vette, hiszen az épület fenntartásának biztosítása nélkül nem lehetett a felszentelést elvégez­ni. Jelen tanulmányunkban azoknak a malmoknak a történetét vizsgáljuk, melyek a történelem folyamán a pásztói egyház szolgálatában álltak. A pásztói egyház jogosultsága különböző javakra évszázadok során egyre bővült. Ezek a javak a 18. század folyamán igen megszaporodtak. Ezen felül birtokviták is voltak a különböző pásztói birtokosokkal. Ebbe a pásztói cisztercita apátság is beleértődik. Mindennek az egyik legjelesebb írott forrása az 1816-ban készült visitatio canonica, mely a javadalmak jogos birtoklását bizonyító oklevelek másolatát is tartalmazza. A sok vita iratanyaga a pász­tói plébániai levéltárban és az egri érseki levéltárban bőségesen megma­radt. Elődeink ebben a tekintetben nem voltak restek, mert a birtokviták során, saját igazságuk bizonyságaként akár 15. századi oklevelet is felkutat­tak. Ezzel nem kevés hasznot hajtottak a mai történészek számára. A mal­mokkal kapcsolatos misealapítványok ügye a Helytartótanács levéltárában is nyomon követhető. 'NMM331. 2 GYÖRFFY 1987-1988, III. 121- IV. 306., PÁSZTOR é. n. 2. - Hervai nem említi az adatot saját repertóriumában HERVAI 1984,127. Ebből arra lehet következtetni, hogy valóban a pásztói egyház és nem a monostor birtokaira vonatkozik az adat. 81

Next

/
Thumbnails
Contents