Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Régészet - Vaday Andrea–Hancz Erika: Középkori temető és telep részlete Balassagyarmaton

kinézete.

45 Egy vékony pengéjű, domború hátú, egyélű, hosszú nyéltüskés vaskés volt a 32-34. sz. ház előtti csatorna-gerincvezeték árkában. A kés 20,5 cm, a nyéltüske 8,1 cm hosszú. Szintén itt került elő egy 25,4 cm hosszú ollószerű tengelyes vas orvosi eszköz erősen korrodált állapotban, melynek szárai kör, tengelye pedig téglalap keresztmetszetű (9. ábra l).

46 Egy vaskarika a 21. sz. ház előtti csatorna-bekötő árkából (1. sír) került elő, amely 5 cm átmérőjű, 1 cm vastag, és kerek keresztmetszetű volt (9. ábra 3). A 19. sz. ház előtti csatorna-bekötés árkának lelete a 3,7 cm átmérőjű, 0,3 cm vastag, lapított ellipszis keresztmetszetű, helyenként zöld és barna színű oxidált réteggel bevont bronz karika (5. ábra 5). A 26. sz. ház előtti gerincvezeték árkában egy 4 cm hosszú, 2,3 cm széles, téglalap alakú és keresztmetszetű bronzcsat volt (9. ábra 2.). Általános, az egész közép-, és újkorban használatos forma, vasból ugyanilyet számos helyen találtak, többek között pl. Nyársapáton is.

47 A halott ruházatának tartozékaként került elő egy női övveret, mely az előbbi övcsathoz tartozó textil övre lehetett felerősítve. A vékony fémlemezből préselt kör alakú övveret 2,3 cm átmérőjű és 0,7 cm hosszú. A veret közepén 0,4 cm átmérőjű kör alakú lyukkal, ezt egy 1,2 cm átmérőjű körből kiinduló hat, levél alakú lefelé hajló nyúlvány keretezi. Ezeket a nyúlványokat egy 2,3 cm átmérőjű kör fonja össze. Felerősítését két 0,5 cm hosszú, 0,15 cm átmérőjű, kör átmetszeni nitszeggel oldották meg. A veret alatt bőrmaradvány volt (5. ábra 4). Az övvereteknek többféle formája volt, pl. téglalap, kör stb., abban azonban megegyeztek, hogy vékony fémlemezből préselték őket. A balassagyarmatihoz hasonló övveretek kerültek elő préselt ezüstből Nyársapát 56. sírjából, melyeket a négy sarok felé középről kihajló levélmotívumok díszítenek.

48 Ugyanitt volt egy hajtű is és a fentebb már említett Mátyás kori Madonnás obulus is, mely a 15-16. századra keltezi a leletegyüttest. A hajtű fűrésze 5 cm hosszú és 0,15 cm átmérőjű. A tű kör keresztmetszetű és díszítetlen, másodlagosan kissé meghajlott. Az ezüst gömbös tag vékony aranyozott ezüstlemezből készült. A gömb alakú tag alsó része egy 1,5 cm átmérőjű vékony falú félgömb, melyhez egy áttört és ezüstből készült arannyal bevont felső tagot forrasztottak. A gömb tetejére egy 0,3 cm átmérőjű félgömböt erősítettek, arra pedig egy nyakkal kapcsolódó, két oldalán felfelé nyomott korongot helyeztek. A 45 PL az ozorai várkastély területéről előkerült sarokvasalások, ld. FELD-GERELYES-GEREGYÜRKY-TAMÁSI1989,200. old. 21. kép 1-2. Hasonló alakúak még a budai vagy a füleki várban talált cipőpatkók, ld. MELIS 1974,286. old. 12. kép 2. 46 A korai rugós ún. "birkanyíró olló" mellett a tengelyes olló a késő Árpád-korban jelent meg Magyarországon, és jelenléte folyamatos volt az újkorig. "7 BENKŐ 1980,368. old. 16. tábla 1. kép; 373. old. 21. tábla 16. kép 4

« BENKŐ 1980,325. 62