Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Régészet - Vaday Andrea–Hancz Erika: Középkori temető és telep részlete Balassagyarmaton

1. Vízzöld színű, vékony falú, apró buborékos anyagú nem meghatározható formájú üvegedény nagyméretű oldaltöredékei, rossz megtartású szilánkos anyagból. 2. Halványzöld színű, igen vékony falú üvegcsésze kisméretű oldaltöredékei. 3. Elszíneződött vízzöld színű üvegcsésze mállékony, vékony falú töredékei. 4. Zöldesfehér színű, közepes vastagságú, mállékony anyagból készült, kis keskeny egyenes nyakú, vastag gyűrűs peremű, 3,3 cm-es peremátmérőjű, gömbös testű, benyomott aljú, 7,5 cm-es fenékátmérőjű üvegpalack nagyméretű száj-, és aljtöredéke (8. ábra 3). 5. Zöldesfehér színű, vékony falú, tölcséresen kihajló peremű, 2 cm-es peremátmérőjű, körte alakú kis palack vagy fiola száj-, és nyaktöredéke (8. ábra 1). 6. Zöldesfehér színű, vékony falú, egyenesen kihajló peremű, 2,8 cm-es peremátmérőjű gömbös testű palack vagy fiola száj-, és nyaktöredéke (8. ábra 2). Az üvegedények formája és díszítése a kerámiánál kevésbé gyorsan változik az idők során, ezért apró részletek megfigyelése szükséges, pl. hogy milyen a peremkiképzés minősége (milyen simára olvasztották a szájrészeket), hogyan pattintották le az edényt egy vaspálca segítségével a pipáról, milyen a falvastagság és a szín, vagy, hogy milyen mértékben buborékos az alapanyag. A Balassagyarmaton előkerült üvegek azonos korúak: azonos helyről, azonos technológiai sajátosságokat hordozva kerültek elő. A 14. századig a velencei import üvegek (köztük palackok) virágkorában a magyarországi üvegkészítésnek nem voltak nagy hagyományai. Viszont a 14-15. században a városokban és vidéken is egyaránt elkezdődött a helyi üveggyártás tömegessé válása, az üveg asztali edények iránt megnövekedő igény következtében. A mesterek azonban ragaszkodtak a régi formákhoz, így utánozták mind színben, mind kialakításban a régebben kedvelt üvegtípusokat. Ilyen, 15. században készült velencei üveg-utánzatok a balassagyarmati anyagban is előfordulnak. Formailag egyszerűsödtek ugyan, anyaguk buborékosabbá vált, díszítés nélküliek, a peremkiképzések durvábbak, és látszik a pipáról történt leválasztás helye is. A kisebb palackokban vagy fiolákban gyógyszert, balzsamot, szépítőszert tarthattak, a nagyobb palack asztali edény is lehetett. A balassagyarmati üvegek helyben, valószínűleg Nógrád megyében készülhettek. Diósjenő-Nagy Gál rét lelőhelyen a Kemence-patak partján 1987-ben kerültek elő üvegkészítésre utaló jelek: három egymás közelében elhelyezkedő üveghuta hulladékokkal és üvegolvadékkal. Ekkor csak a középső hutát tárták fel, melynek során 13-15. századi ke60