Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)
A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Varga Lajos: A hívek kapcsolata a templommal és a lelkipásztorral Pásztón
tömege, barokk boltozattal, ma is áll. Szent Anna asszony tiszteletére is volt kápolna a török hódoltság idejében (1546). 5 Ma már nem tudjuk azonban, hogy hol. A kápolna léte amúgy is csak feltételezés a korabeli utcanevek alapján. A XIX. században a plébániatemplomba került egy Szent Anna szobor. A XVIII. századi vallásosság velejárója volt a búcsújárás. A középkori monostortemplomot Esterházy Pál kegyhelynek mondja. 6 Egyik Mária képe a tari História domus szerint még a XIX. század második felében is megvolt, a tari templomban 7 . Ez az adat nagyon elgondolkodtató Jordánszky Elek munkájának történeti értékét illetően, 8 bár kétségtelen, hogy a pásztói cisztercieknek jelentős szerepük volt MátraverebélySzentkút újraélesztésében. A XVIII. században, 1766-ban Kléger Károly sebész a Fájdalmas Szűz kápolnájában (in Piatea majori) végezte az áhítatot, mégpedig szombati napon a loretói litánia éneklésével. 9 Ezen kívül a plébánia kerítéséhez is ragasztottak egy Fájdalmas Szűz kápolnát - talán a XIX. század elején - a pápa napóleoni fogságának emlékére. Most a templomban van egy Fájdalmas Szűz szobor. A XX. században a kórházban létesült egy kápolna a Szent Kereszt föltalálása tiszteletére. A kórház 1909-ben már működött, ekkor már a kápolna is biztosan létezett. 10 A kápolna ismételt felállítása 2001-ben megtörtént. Az Almásy kastélyban pedig 1818 óta Havas Boldogasszony tiszteletére magánkápolna állott. A kastélykápolnához való kötődés a szigorú egyházi előírásokon múlott. Ugyanis ez magánkápolnának minősült. Az egyház felfogása pedig az, hogy a vasárnapi mise-kötelezettségnek hívő közösségben kell eleget tenni. A magánkápolna így privilégiumnak minősült. A pápai brévében mindig benne volt a megszorító rendelkezés, hogy a kiváltság csak a grófi család tagjaira és az állandóan ott tartózkodó személyzetre vonatkozik. Nagy ünnepeken még a grófi család tagjainak is el kellett menni egy olyan templomba, mely nyilvános jelleggel bírt. Ezeket az ünnepeket a pápai brévék mindig felsorolták. A plébániatemplom búcsújának napján is a plébániatemplomba kellett menni. 11 Az idősebb pásztói hívek most is emlékeznek Polett grófnőre, aki biciklivel járt a Szent Lőrinc templomba, és Szentkútra is elzarándokolt. Mindebből érthető, hogy a hívek részéről soha nem is jöhetett létre semmiféle kötődés a gr. Almásy család által létesített magánkápolnához. Az itt elmondottak viszont világossá teszik, hogy a grófi család részéről több kötődés is volt a Szent Lőrinc templomhoz. Gr. Almásy Ignác (grófságot nyert 1815-ben, 5 HAUSEL Opusculum tabuiarii... 26. f > ESTERHÁZY 1699. 187. sz. alatt 7 Tar, Rk. Plébánia: História Domus Tarensis 54-55. p. « JORDÁNSZKY 1836. 36. p. 9 EFL Vis. Canonica 1766. 10 EFL Pásztó 7491/1908. A kórház megnyitása ld. Pásztói Hírlap III. évf. 4. sz. 3. o. 11 ld. pl. XIII. Leó pápa brévéje 19o2. okt. 2. Eredetije EFL Pásztó, a kastélykápolna alapításáról ld. EFL Pásztó 31/1822 390
