Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - R. Várkonyi Ágnes: Természet és társadalom – A történeti ökológia lehetőségei

R. VÁRKONYI ÁGNES ELTE, Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék Budapest Természet és társadalom A történeti ökológia regionális lehetőségei „Természeti értékekben ...gazdag...itt hagyták nyomaikat az őstengerek...sokszínű növény és állatvilág alakult ki...mint mindenütt a világon, e tájon is összefonódott a természet és az ember sorsa. "

2 Hasonló gondolatokat bőven idézhetnék a Palócföld természeti, történeti értékeivel foglalkozó gazdag irodalomból. Mikor jött rá az ember, hogy természeti környezete sérülékeny és védelemre szorul? Plinius, az időszámításunk kezdete utáni évszázadban (i.sz. 23-79.) írta: „Nem győzök csodálkozni, hogy egyes fák ismerete teljesen kiesett az emlékezetből, sőt még a nevüket is eltörölte a feledés. " Természeti környezetünk pusztulása miatti aggodalom egyidős az emberiséggel. Éppen ezért, az emberiség története a természeti környezet megóvásáért vívott küzdelem története is. Jelentőségének horderejében ezt a történelmet újabban fedezték fel. Ujabban ébredtek rá, hogy ez a történelem valójában az élet megőrzésének és folytathatóságának követelményeit foglalja magában. Ennek tudománya a történeti ökológia, mely az elmúlt évszázad és ifjú új századunk talán legégetőbb kérdéseire kívánja megtalálni a választ. Sokszor megkérdezték az elmúlt évtized folyamán, hogy mi vitte rá a 16-17. századi Magyarország történetének kutatóját, és főleg a Rákóczi szabadságharc kutatóját, hogy őszülő fejjel az akkor még nálunk alig létező új tudománnyal, a történeti ökológiával kezdjen foglalkozni. Bizonyos, hogy az indíték sokféle volt. Az első és talán a legfontosabb egy különös élmény. Valamikor az 1930-as évek elején egy késő őszi napon, az inászói erdőszélen láttam egy favágót, beszélt az öreg cserhez: élnem kell, feletted meg eljárt az idő, bocsáss meg. Úgy véltem titkot hallgatok ki, az ember feloldozást és megértést kért a fától, mielőtt felemelte a fejszét. Idővel megtudtam, hogy az inászói favágó és az öreg cser titka, nem más, mint távoli üzenet egy addig ismeretlen, hatalmas világ rendjéről. Tanulmányaim során tudomásul kellett vennem, hogy történelmünk hajnalán a világ minden táján hasonló viszonyban éltek a fákkal az emberek. Mítoszok tudatosították, hogy lelkük van a fáknak, óvják és védik a közösséget. Sikoltanak a fák, ha kidöntik, vagy csupán csak tördelik ágaikat. Bajt 1 MÁRTON Ferenc, KOLLÁR József, FANCSIK János: Nógrád megye védett természeti értékei. 1989.5. 345