Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Limbacher Gábor: A palóc régió kutatási programja a jelenben

célkitűzésének. A változás abban áll, hogy a folklorizmus témakörével összefüggésben, a palóc megnevezésben immár nem a kívülről jött jelleg, nem a gúnynévként való használat tapasztalható, hanem éppen ellenkezőleg, a 'palóc' identitásjelző védjegygyé vált, és a Palócföld kiterjedése alig belátható mértékű növekedéssel nagyrégiós méreteket öltött. Valószínű, hogy a palóc név eredetileg nem terjedt túl a Mátra környezeténél. A népcsoportra vonatkozó, XIX. század előtti források igen gyér számúak. A feudalizmus idején kiváltsággal rendelkező néprajzi csoportokat - székelyek, jászok, kunok, hajdúk stb. - maguk a kiváltságok, és az azon alapuló „mi"-tudat tartották össze, s kohéziójukat kulturális jegyekkel is igyekeztek reprezentálni. Azoknál a csoportoknál viszont — palóc, matyó, pota, csángó stb. -, melyek tagjait nem fűzték össze jogok, ezen eltérő társadalomtörténeti adottság okán az esetleges közös szociológiai vagy kulturális vonásokat - pl. nyelvjárás

25 - letagadták. A XIX. század közepétől, a nemzeti romantika eszmeáramlatának légkörében előbb a tudósok tolták odébb-odébb a Palócföld határait, majd egyéb folyamatok - köztük Mikszáth írói munkássága - hatására, a XX. század elejétől kialakult az „úri elem" körében egyfajta palóc büszkeség, sőt lettek „a palóc népnek [is] intelligens fiai", akik büszkén vállalták palócságukat.

26 A két világháború között a matyó és a hortobágyi idegenforgalmi divat föltűnésének idején már voltak jelei a palócok iránti ilyen irányú érdeklődésnek is. E folyamatokkal állhat összefüggésben az első magyarországi szabadtéri múzeum, a balassagyarmati palóc ház létrejötte is. 1950-ben azután a háttér intézmény, a korábbi vármegyei múzeum neve is Palóc Múzeum lett. Ma már a gúnynévből előlépett népnév jelöli nagyjából az egykori Nyitra és Borsod, Abaúj megyék közt zárt tömegben lakó egész magyarságot, az északi nyelvhatártól az Alföldig. E folyamat még inkább indokolja azt az 1967-ben megfogalmazott, már az akkori palóckutatásnál is felmerült kutatói felfogást, miszerint fontosabb „feladat annak megvizsgálása, hogy a sokféle [területünkön élő] elem hogyan integrálódott [illetve még inkább, hogy hogyan integrálódik] egy etnikummá, ez tehát számunkra fontosabb feladat, mint a kun-palóc eredet romantikus ábrándjának kergetése."

27 Itt valóban egy jelen idejű folyamatnak lehetünk tanúi. A Palóc Kutatás kötetbe foglalt eredményei közt olvasható, hogy a palóc név az 1950-es évekre végleg megszabadult elmarasztaló 25 MALONYAY 1922:18. г* FARKAS 1911:137, MALONYAY 1922:20. 27 GYÖRFFY 1967:56 325