Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Limbacher Gábor: A palóc régió kutatási programja a jelenben

terv, amely azt fogalmazza meg, hogy milyen lehetősége van a térséget alkotó hat településnek a fejlődésre, és milyen konkrét lépéseket kell megtenni annak érdekében, hogy e lehetőségek és jövőt építő célok megvalósulhassanak. A Helyi Cselekvési Terv a táji, építészeti és kulturális örökség megóvása-hasznosítása, helyben-maradást elősegítő, helyi hagyományokra épülő gazdaság megteremtése, roma és nem roma hátrányos helyzetű családok életminőségének javítása érdekében született. A cselekvési terv hátterében az elmúlt évtizedek sajátos társadalmi-etnikai, lét- és munkalehetőségben bekövetkezett változásai és a térség kulturális és természeti értékei, mint források állnak. Negyven év alatt a lakosság 29 %a hagyta el a térséget, és nagyarányú lakosságcsere is lezajlott. Például Endrefalván 1980-ban mindössze 4 cigány tanuló járt az általános iskolába, utóbb a 121 tanulóból mindössze egy magyar származású gyermek van. (Húsz magyar család a községből Szécsénybe hordja gyermekeit taníttatni.) Mára Endrefalva lakosságának mintegy 75 %-a roma lett. A térségben a falusi munkanélküliség szinte valamennyi oka megtalálható: perifériára szorultság; Salgótarján és Balassagyarmat iparának leépülése, átstrukturálódása miatt a munkanélküliség a városokon kívüli térségben az ingázók leépítése és az alacsonyabb iskolázottsági szint miatt - magasabb; a rendszerváltozás óta nem alakultak termelő vállalkozások a térségben; az új vállalkozások nem, vagy alig foglalkoztatnak munkaerőt, mivel kényszervállalkozások; a térségben egyéb jelentős foglalkoztató gazdasági szervezet sem alakult; a legnagyobb korábbi helyi foglalkoztatók a megszűnt termelőszövetkezetek voltak. A térség jellemző sajátossága az épített örökség, a gazdag építészeti, népviseleti motívumkincs, illetve az épített örökségen túl az évszázadokon át megélhetést nyújtó, de mára elhagyott gazdálkodási formák szellemi öröksége. A terület természeti értékekben (változatos domborzat, vadállomány, gyógynövények stb.) nagyon gazdag. Nagy ipar, vagy bányászat nem tette tönkre; nincsenek táji sebek, amelyeket be kellene gyógyítani; levegője rendkívül tiszta, üzemek, autópályák nem szennyezik; a mellékpatakok tiszták; vízfolyásokban gazdag a terület. Az életmód-rehabilitáció ezen adottságokra alapozva tervezi az élet egyensúlyának helyreállítását, ennek érdekében roma és nem roma emberek közötti új együttműködési formák kialakítását.

13 Egyre inkább a népi kultúra értékként szemlélt összetevőjének számít e műveltség térségi hordozó etnikuma, a palócság. Ezért válhatott az márkanévvé a gazdasági, kulturális és sportéletben egyaránt. A gazdaság területén a salgótarjáni Palócország szakkiállítás és vásár vagy más néven palóc expo 1996 óta évente megrendezésre kerül. A szécsényi Palóc Coop Kereskedelmi és Szolgáltató Rt esetében a „palóc" név halmozását is megfigyelhetjük. A Palóc Coop működése az 1995-ben megkezdett folyamat » TÓTH 2002, Ménes-patak 2003/1. 314