Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Voigt Vilmos: Egy új palóckutatás az új évezredben

seletről, a lakóépületekről szóló fejezetek nincsenek így tagolva. A szintén kiváló bútor-fejezet is egészen más, önálló rendszert követ. Vagyis, még a legjobb fejezetek esetében is maradtak olyan témák, szempontok, amelyek egy új szintézist is eltérővé, érdekessé tehetnek, anélkül, hogy valamilyen "utóhang" vagy "korrekció-jegyzék" jellege lenne az új monográfiának. Köztudottan a legtöbb kifogás, elégedetlenség a IV. kötettel (Rítus és folklór) volt kapcsolatos. Itt végül is a születés, a lakodalom, a halottkultusz és a temetkezés kapott nagy fejezetet. A 150 lapnyi "jeles napok" rész, vagy a gyermekjátékok fejezete megnyugtató terjedelmű. Ám nem hiába "fejezetek a palóc néphitből" a néphit-rész címe. Itt nincs teljesség. Sőt, ami meglepő éppen egy palóc-monográfiától, végül is nem készült el, nem is olvasható áttekintés a népi vallásosságról. Népdal-fejezet van, tánc-fejezet is, ám a többi népköltési műfaj nem is szerepel. Itt nem is kell mondanom, mi mindent kell még megírni a következő monográfiában. Egyébként a kiváló négykötetes munka számtalan vonatkozásban lenne javítható, más rendszerben is közölhető. A tájról, az egyes községekről jó fényképek lennének közlendők, az irodalomjegyzéket nem kellene tanulmányonként ismételni, tárgymutató és talán (alaposan válogatott) szómutató is zárhatná a kiadványt. Mindez technikai feladat, és a mai, számítógépes tanulmányírás és nyomdai szerkesztés korában könnyen kivitelezhető. Igazában azt sem tartanám rögtön elvetendő ötletnek, hogy az új monográfiához kapcsolódjon egy adatbázis, sőt akár az egész munka (vagy egyes részei) mai szóval CD-ROM technikával is elérhető legyen. Természetesen minderre azért gondolhatunk, mivel előttünk áll elődeink és kortársaink szorgos, a megjelenésig is eljutott munkájának gyümölcse. 3. És természetesen e munka "utóéletéről" is beszélnünk kell. Gyakorlatilag egyetlen alkalommal volt vitája nálunk egy ilyen fontos munkának, 1991 májusában. E konferencia anyaga, szerencsére, meg is jelent, úgyhogy komolyan vehető. Noha már e vitán is elhangzott a folytatás, kiegészítés igénye, arra akkor nem volt igazán lehetőség sem, következésképpen igény sem. Most viszont más a helyzet. Most reális esélye van egy új palóckutatásnak, következésképpen egy új palócmonográfiának is. Köztudott tény, hogy a mostani tervek több vonatkozásban is eltérnek az eddigi négykötetes áttekintés rendszerétől. Most már áttekinthetünk a határon, és figyelembe vehetjük a szlovákiai magyarokat is. Ezen kívül valódi interetnikus szemléletet érvényesíthetünk. Ezt már korábban, egy "hagyomá-nyos" néprajzi monográfiában is meg lehetett volna tenni: azaz lehetett volna utalni szlovák párhuzamokra, lehetett volna a Palócföld hazai nemzetiségeiről is szót ejteni. Nem hiszem, hogy bármilyen táji monográfiát lehet az "etnikai tisztaság" princípiuma alapján megírni. Ha a palócok között élnek és éltek nem csak szlovákok, hanem zsidók, németek meg cigányok, akkor róluk is fejezetet kell írni. El tudom képzelni azt, 303