Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)
A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Selmeczi Kovács Attila: A palócok kutatása a kezdetektől napjainkig, különös tekintettel Reguly Antal tevékenységére
tár túloldalára került palóc településeket is vizsgálat alá vették. Az idestova két évtizedes szervezett kutatómunka eredményességét jelzi a tanszék Gömör néprajza című kiadványsorozatának mára a félszázat is meghaladó kötetszáma. Ennek a munkának betetőzését jelenti A gömöri magyarság néprajza című monografikus összegzés, melynek első, csaknem ezer oldalas kötete a közlemúltban jelent meg (Ujváry szerk. 2001), és rövidesen várható a második, hasonlóan terjedelmes kötet is. Az utóbbi években számottevően kibővült kutatások terén különösen fontos hely illeti meg a népművészeti monográfiákat. A megyék népművészete kiadványsorozat munkálatainak eredményeként már két jelentős kötet képviseli a Palócföldet, nevezetesen Borsod-Abaúj-Zemplén megye (Fügedi szerk. 1997) és Nógrád megye (Kapros szerk. 2000) népművészetéről megjelent reprezentatív kiadvány. A legújabb tudományos eredmények sorát gyarapítja a hosszú időn át mellőzött, a palóc monográfiából is hiányzó fontos téma, a népi vallásosság vizsgálata. Ennek országos viszonylatban is kiemelkedő feldolgozását végezte el Lengyel Ágnes és Limbacher Gábor az 1996-ban a Palóc Múzeumban rendezett nagyszabású kiállítással, és annak monografikus igényű könyvváltozatával (Lengyel - Limbacher 1997). Az észak-magyarországi múzeumok sokrétű tevékenységében a legutóbbi időszakban folyamatosan helyet kaptak a palóckutatás témakörébe vágó terepkutatások és publikációk, amint azt a terület etnográfusainak szakmai munkássága és a múzeumi évkönyvek publikációs eredménye tanúsítja. Ha az 1970-ben lezárt palóc bibliográfiát folytatnánk, az azóta eltelt három évtized eredményeiből legalább kétszer akkora terjedelmű kiadvány állna elő. Már csak ezért sem vállalkozhatott a jelen áttekintés minden egyéni teljesítmény számbavételére, hiszen napjainkban is a helyi és országos fórumokon követhetetlen számban jelennek meg a palócokkal foglalkozó írások. Amint 1989-ben nem mondtuk, hogy a palóckutatás lezárult, úgy ma még inkább nem mondhatjuk, mert a politikai és társadalmi változások merőben új feladatok elé állítják szaktudományunkat és annak intézményeit. Ennek sorában pedig meghatározó szerep illeti meg a balassagyarmati Palóc Múzeumot a 21. századi palóckutatásban. Irodalom ALLODIATORIS Irma 1958 A Kárpát medence antropológiai bibliográfiája. Budapest BAKÓ Ferenc 1989 A palóc centrum népességének kialakulása és településformái. In: Palócok I. Kutatástörténet, föld és nép. 215-343. Eger 284